A Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár Bizottság 44/2023. (IX. 26.) számú határozatával a Dr. Bárth János: Kecel története és néprajza, keceli monográfia megnevezésű nemzeti értéket Kulturális örökség szerinti kategóriában a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktárba 2023. dec. 2-án felvette.

A nevezetes monográfia 28 szerző közreműködésével 1978 és 1984 között, 7 esztendeig készült. 1984. szeptember 29-én jelent meg. Szerkesztette: Bárth János. 1215 oldal + 80 képes oldal.

A következő magyar néprajzkutatóknak szerepel benne írása:

Bárth János, Sz. Kőrösi Ilona, Kisbán Eszter, Gergely Katalin, Őrsi Julianna, Szacsvai Éva, Nagy Varga Vera, Nagy Angéla, † Kocsis Gyula, † Solymos Ede, † Solymosné Göldner Márta, † Novák László, † Bellon Tibor, † Égető Melinda, † Bodor Géza, † Juhász Antal, † Sztrinkó István, † Fehér Zoltán, † Szomjas-Schiffert György, † Pálfy Gyula.

A PTE KPVK Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoportja és a Testamentum Alapítvány 2021-ben elhatározta, hogy Tárkány Szücs Ernő születésének 100. évfordulóján egy róla elnevezett díjjal is emléket állít a magyar jogi néprajz, a magyar jogtörténet és a magyar néprajztudomány nemzetközileg is elismert kutatójának. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont, mint Tárkány Szücs Ernő korábbi foglalkoztatójának jogutódja, szellemi örökségének egyik gondozója szintén támogatta ezt a kezdeményezést. A „Tárkány Szücs Ernő-díj” I. fokozata „a jogi néprajz, jogi kultúrtörténet kutatása során kiemelkedő eredményt elért kutató, illetve szakember számára adományozható. E kategória díja ugyanazon személynek életében csak egyszer adható, a díj megosztása nem lehetséges.”

A „Tárkány Szücs Ernő-díj” I. fokozatát 2023-ban a Kuratórium döntése alapján Dr. Mezey Barna jogtörténész professzor, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport társelnöke vehette át.

A komoly pénzbeli elismeréssel is járó díjat ünnepélyes keretek között át 2023. június 1-én Pécsett a PAB székházban, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport XI. Jogi néprajzi és jogi kultúrtörténeti nemzetközi interdiszciplináris konferenciáján adta át Dr. Tárkány Szücs Attila, a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány kurátora, Dr. Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója és Dr. Nagy Janka Teodóra a Kutatócsoport elnöke az alábbi méltatás elhangzását követően.

Dr. Mezey Barna

(laudáció)

I.Szakmai életrajz

Mezey Barna (Debrecen, 1953. május 27. –) a magyar alkotmány- és jogtörténet nemzetközileg elismert professzora, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára (1993-2022), az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar dékánhelyettese (1996-2000), dékánja (2000-2008), az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora (2010-2017), a Magyar Rektori Konferencia elnöke (2012-2014).

Budapesten a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett (1971), az ELTÉN szerzett jogi diplomát (1977) és folytatott posztgraduális szociológiai tanulmányokat (1978-1980). 1977-1983 között az MTA munkatársa volt, majd az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékén egyetemi adjunktus (1983), egyetemi docens (1991), egyetemi tanár (2000), 1993-tól közel 30 évig (1993-2022-ig) a tanszék vezetője.

Kutatási eredményeit több mint 500 külföldön és Magyarországon megjelent idegen és magyar nyelvű tudományos közleményben, közel 750 könyvben, könyvfejezetben, tanulmányban, folyóiratcikkben, ismeretterjesztő munkában publikálta.

Nemzetközi és hazai tudományszervezői tevékenysége széles körű: elsősorban német egyetemekkel közös) képzésszervezés, vendégoktatás, kutatómunka; nemzetközi és hazai szerkesztőbizottsági és tudományos tanácsadó testületi felkérések, szakmai és közéleti tisztségek. Tudományos munkásságát, kutatási eredményeit, közéleti tevékenységét számos díj és elismerés jelzi.

II. Kutatói pálya

Mezey Barna jogászgenerációk számára a magyar alkotmány- és jogtörténet, ezen belül az alkotmány- és parlamentarizmustörténet, továbbá a büntetés-végrehajtás történet oktatója, iskolateremtő kutatója. Kutatói és tudományszervezői pályájának fontos részévé vált a jogi kultúrtörténeti kutatás is: különös tekintettel a jogi szimbólumokra és a jogi néprajzra.

Már a Rákóczi szabadságharc időszakával foglalkozó tanulmányaiban felbukkantak a jogi kultúra egyes értelmezési kérdései, a jogforrástani problémák egyetlen diszciplínán túlmutató, új szempontú megközelítésének szükségessége. A büntetőjogi, büntetés-végrehajtás történeti kutatások eredményeinek publikálása során pedig megfogalmazta a jogi kultúrtörténeti kutatások fontosságát. Tagányi Károly, Tárkány Szücs Ernő és Imreh István – a hazai népi jogéletkutatások összefoglalásának is tekinthető – életműve hívta fel figyelmét a jog és a néprajz a 19. században még magától értetődő találkozási pontjaira.

III. Szerepvállalás a jogtörténet, jogi kultúrtörténet és jogi néprajz közös kutatási programjaiban

Mezey Barna professzornak meghatározó szerepe volt annak a nagyszabású jogtörténeti, jogi kultúrtörténeti alapokon, a jogi néprajzzal közösen megvalósuló kutatási programnak a megszületésében, szakmai és tudományszervezeti irányításában, támogatásában, amely konferenciák sorozata folyamán szervezte jogtörténészek, néprajztudósok, muzeológusok, levéltárosok, történészek részvételével az együttműködést, az összehasonlító kutatásokat. A kutatási területhez kapcsolódó OTKA, NKA-kutatások, továbbá 2019-től az MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport tevékenységének eredményeképp fontos jogtörténeti, jogi kultúrtörténeti és a jogi néprajz számára is meghatározó kutatási szintézisek, összefoglaló publikációk láttak napvilágot.

A Jogi kultúra, processusok, rituálék és szimbólumok tanulmánykötet után (Szerk. Mezey Barna, Gondolat Kiadó, Budapest, 2006.) 2011-ben jelent meg a jog- és néprajztudomány által egyaránt mérföldkőként számon tartott, a tudományközi együttműködések eredményeit összefoglaló, és a kutatás új irányait, feladatait is kijelölő tanulmánykötet (Jogi néprajz, jogi kultúrtörténet. Tanulmányok a jogtudományok, a néprajztudományok és a történettudományok köréből.  Szerk.: Mezey Barna-Nagy Janka Teodóra, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2011.).

Mezey Barna professzornak meghatározó szerepe volt abban a tudományközi együttműködésben is, amely eredményeként megalakult a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (Szekszárd, 2011. október 05.). Alapító tagként és társelnökként a jogi kultúrtörténet és a jogi néprajz tárgykörében konferenciák, szakmai tanácskozások szervező- és programbizottságának tagja és előadója volt. Rendszeresen publikált a jogi kultúrtörténet témakörében nemzetközi és magyar szakfolyóiratokban, valamint a Kutatócsoport könyvsorozatában. Aktívan részt vett a Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Digitális Adattár kialakításában. A Jogtörténeti Szemle, amelynek főszerkesztője, ma is a jogi kultúrtörténet és a jogi néprajz publikációs bázisa.

Mezey Barna professzor a jogszokásokról írt publikációi jogdogmatikai szempontból a jogtörténet, jogi kultúrtörténet mellett megkerülhetetlenek a magyar néprajztudomány, a népi jogéletkutatás számára is. 1.Jogtörténészként tisztázta a jogi néprajzi kutatások egyik alapvető jogintézménye, a jogszokások helyét és szerepét a magyar jogfejlődésben. 2.Meghatározó szerepet vállalt Tárkány Szücs Ernő életművének és a magyar népi jogéletkutatás eredményeinek a hazai jogtörténetírásba és kutatásba illesztésében, 4.a jogi vonatkozású néprajzi adatok a jogtörténetírást gazdagító forrásértékének és szerepének hangsúlyozásában.  Az általa vezetett MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (A szuverenitás változatai a 19-20. század magyar jogfejlődésében 2019-2024) a jogi néprajz egyik alapvető kérdésének – a jogképződés és a jogalkalmazás a népi jogélet színterein történő – vizsgálatával a magyar jog rendszerszintű működését meghatározó kutatásokba is beemelte, annak szerves részévé tette a jog- és néprajztudomány kutatási közösségét.

Dr. Mezey Barna jogtörténész professzor, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport társelnöke kutatói életműve, a jogtörténet, a jogi kultúrtörténet kutatása során elért kiemelkedő, a magyar jogi néprajz számára alapvető, értékteremtő tudományos munkássága elismeréseként veheti át a Kuratórium döntése alapján a „Tárkány Szücs Ernő-díj” I. fokozatát.