2014. április 26-án munkaértekezletet tartott Szekszárdon „A jogtörténet új forrásai: a Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Digitális Adattár (DDFL)” című OTKA projekt kutatócsoportja.

A megbeszélés részvevői:

Dr. Nagy Janka Teodóra, Dr. Kajtár István; Dr. Homoki Nagy Mária; Bánkiné Dr. Molnár Erzsébet; Dr. Bognár Szabina

Szakmai program:

10:00–11.30       A kutatók 15–20 percben összegzik a 109191 K számú négy éves OTKA programban vállalt kutatási feladataikat, valamint bemutatják a pályázattal összefüggő kutatási előzményeket.

11:30–12:00       Kérdések és szakmai vita.

12:00–13:00       Az első kutatási év (2013.10.01–2014.09.30) operatív teendőinek részletes áttekintése

13:00–13:30       Az első évi kiadványozás: az OTKA és a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport bemutatásában vállalt egyéni feladatok áttekintése

13:30–14:00       Egyebek

Képgaléria

A Kúria elnöke, Dr. Darák Péter felkérésének eleget téve a Kúria Klubban tartott előadást 2014. április 14-én 15.30 órakor a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport társelnöke és elnöke, Dr. Mezey Barna tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE rektora és Dr. Nagy Janka Teodóra főiskolai tanár, a PTE IGYK dékánhelyettese.

Dr. Darák Péter köszöntőjét követően az előadók „Alkotott jog, szokásjog, jogszokás” címmel szóltak a történeti jogforrások helyéről és szerepéről a magyar jogfejlődésben. Az alkotott jog történeti és aktuális kérdései, Werbőczy István 500 éve született szokásjogi gyűjteményének évfordulós értékelése, a „lent”, azaz a jogszokások színes világának felidézése számos kérdés, vélemény megfogalmazására nyújtott alkalmat.

A programot záró kötetlen szakmai beszélgetés – amelybe a résztvevők mellett a Kúria elnökének külföldi vendégei is bekapcsolódtak – lehetőséget kínált az eszmecserére jogalkotásunk és jogalkalmazásunk aktuális kérdéseiről éppenúgy, mint a jogtörténet ünnepéről.

(njt-sze)

Képgaléria

Eötvös József születésének 200. évfordulóján

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszékének szervezésében 2013. november 28–29-én került megrendezésre a VI. Szegedi Jogtörténész Konferencia a Szegedi Akadémiai Bizottság és a SZTE Állam- Jogtudományi Karának támogatásával. A tematikus konferencia előadásai a jogász, a tudós és szépíró, a politikai gondolkodó és gyakorló társadalompolitikus Eötvös József munkásságához kapcsolódtak. A konferencia előadásokat követő diszkussziók, valamint a konferencia szüneteiben a kötetlen beszélgetések nagyszerű alkalmat teremtettek a professzor emeritusok, professzorok, a jogtörténet oktatói, kutatói, valamint a pályakezdő fiatal oktatók és a doktori iskolák hallgatói közötti szakmai eszmecserére.

Homoki-Nagy Mária Eötvösre emlékező köszöntőjét követően a tematikus blokkokba szervezett előadók sorát Stipta István nyitotta meg az önkormányzatvédő centralista Eötvösről szóló előadásával. Völgyesi Levente Eötvös egyházpolitikai tevékenységéről és a 19. századi kultúrharcról szólt, Balogh Judit a demokráciát és az utilitarizmust, mint az államszervezés eszközeit vizsgálta Eötvös József közjogi munkáiban. Képessy Imre Eötvös a felsőoktatás területét érintő reformintézkedései kapcsán az egyetemi autonómiára vonatkozó tervezetet ismertette, a közoktatásról szóló blokkban Koncz Ibolya Katalin Eötvös a tanulásról, oktatásról kialakított álláspontjának felidézését követően Nagy Janka Teodóra az elemi népoktatásról szóló törvény jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi hatásait vizsgálta a népi írásbeliség tükrében, Császár Kinga pedig az eötvösi törvények következményeit tekintette át az intézményes nőnevelés kérdése kapcsán Somogy megyében.

Beke-Martos Judit az összehasonlító jog apropóján elemezte a politikai gondolkodó Eötvös nézeteit, míg Frey Dóra a gyakorló társadalompolitikus által jegyzett nemzetiségi törvény alkalmazását vizsgálta a Dél-Dunántúlon. Homoki-Nagy Mária Eötvös szépirodalmi munkájában, A falu jegyzőjében érte tetten és mutatta be a társadalompolitikus eszmerendszerét, nézeteit. Herger Csabáné a vőfogadás apropóján a közszerzemény megítélését vizsgálta a paraszti népréteg körében Baranyában az 1848 utáni joggyakorlatban.

A büntetőjog iránt elkötelezett Eötvös érdemeit vizsgálta a magyar börtönügy, a büntetés végrehajtás szaknyelvi terminológiájának megalapozásában Mezey Barna, Bató Szilvia pedig Eötvös büntetőjogi dogmatikai felfogását tekintette át. Máthé Gábor az „uralkodó eszmék” és a jelenkori állam kognitív keretei között idézte és elemezte Eötvös ma is aktuális gondolatait. Petrasovszky Anna Szibenliszt Eötvös gondolkodását meghatározó hatására hívta fel a figyelmet. Szabó István a görög-keleti egyházszervezet sajátosságait mutatta be az 1868. évi IX. tc. tükrében, Nagy Noémi pedig az 1868. évi XLIV. tc.-hez kapcsolódott a nyelvi jogok vizsgálata kapcsán a dualizmus kori Magyarországon. Papp László előadásában térben és időben szélesen értelmezve „Eötvös korát”, nemzetközi kontextusba helyezve témáját a szabadalmi reformok előzményeit tekintette át.

Homoki-Nagy Mária nemcsak szervezője, háziasszonya volt a konferenciának, hanem ahogyan a konferenciát záró gondolatok bizonyították, az eötvösi életmű értékeinek elhivatott közvetítője is. Köszönet ezért neki és segítőinek, az SZTE ÁJK Doktori Iskolája PhD-hallgatóinak.

    (njt-sze)

Képgaléria