Milyen szerepe van a vidéki létnek az ember életében? – kérdezik sokan manapság. A vidéket a maradisággal, a parasztot beszűkült látókörrel jellemzik. A Parasztvilág című könyv is mutatja, hogy ebben nincs igazuk. A hagyományos paraszti társadalomban olyan közösségek működtek, amelyek szabályozták az emberek életét, de ugyanakkor fogódzókat, sőt kitörési lehetőségeket is adtak számukra. A belső rendre időnként külső tényezők (háborúk, a technika fejlődése, az állam, rendszerváltás) is hatottak. A közösség ilyenkor újraszervezte önmagát. Mindez az egyes ember életsorsára is kihatással volt. Ilyenkor döntő lépésekre szánta el magát (lakóhelyet váltott, új foglalkozással próbálkozott, más emberekkel ismerkedett). Az egyén állandóan ápolta és bővítette kapcsolatait. Egyszerre volt jelen a mindennapokban a hagyomány és az újítás. Az ember akkor érezte magát biztonságban, ha a közösség befogadta és annak hasznos tagjaként élhette az életét.
E kapcsolatháló kialakulásáról, működéséről kapunk részletes információkat egy-egy közösség, egyén életének bemutatásával. Az adatok – legyenek akár az elmúlt évszázadokból valók, akár a mából merítődtek is – segítenek bennünket abban, hogy megismerjük a mára már eltűnt parasztvilágot. Nem nosztalgia mozgatja a szerzőt, hanem az az álláspont, hogy tanulmányozva a paraszti közösségek működését, emeljük át azokat a formákat, szabályokat, megoldási módokat a mába, amelyek hasznosíthatók. Ezek mintát, reményt adnak az elbizonytalanodó vidéki közösségeknek, a magányból kiutat kereső embereknek a boldoguláshoz.

• Tartalomjegyzék
• Kiadás éve: 2015
• Kiadás helye: Túrkeve
• Kiadó: Túrkevei Kulturális Egyesület
• Sorozat: Alföldi Könyvtéka 10.
• Terjedelem: 312 oldal
• Kötés: papírtábla
• Formátum: 164 x 240 mm
• ISBN 978 615 80046 0 2

A ‘Határjelek és hagyásfák: A hetvenedik életévébe lépő Bárth János tiszteletére írott tanulmányok’ című kötet 2014. decemberében jelent meg, mellyel a 70 éves Bárth János etnográfus-történészt, a kalocsai Viski Károly és a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet nyugalmazott igazgatóját köszöntötték barátai és tisztelői.

A kötet címe is jelzi azt, hogy a tanulmányok számos tudományterület (néprajz, történettudomány, művelődéstörténet, nyelvészet) határmezsgyéjét érintik. A klasszikus néprajzi témák (népszokás, néphit, vallási néprajz, táplálkozáskultúra, gazdálkodás stb.) mellett a jogi népszokás, a népi erkölcs témaköreiben is születtek publikációk.

A kiadvány szerzőgárdája a néprajztudományt különböző mélységében vizsgáló kutatókból tevődik össze. A szerzők között vannak akadémikusok, egyetemi professzorok, illetve docensek, muzeológusok, valamint önkéntes néprajzi gyűjtők és egy’kori tanítványok is – az országhatáron innen és túl. A Bárth Jánost köszöntő néprajzkutató, történész és nyelvész kollégák kutatásainak új eredményeivel egy interdiszciplináris tanulmánykötet került a tudomány asztalára. Szerkesztői bravúrként értékelhető az a kitűzött és megvalósított koncepció, mely szerint a könyvben hetven szerző köszönti írásával a 70 esztendős ünnepeltet, közöttük a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport tagjai:

Bánkiné Dr. Molnár Erzsébet, Kothencz Kelemen, Dr. Petercsák Tivadar, Dr. Balázs Kovács Sándor, Dr. Gelencsér József, Dr. Örsi Julianna, Dr. Nagy Janka Teodóra

• Tartalomjegyzék
• Kiadás éve: 2014
• Kiadás helye: Baja
• Kiadó: Türr István Múzeum
• Sorozat: Bajai Dolgozatok 18.
• Terjedelem: 879 oldal
• Kötés: papírtábla
• Formátum: 162 x 234 mm
• ISBN 978-963-88482-8-4

Az első ránk maradt magyar jogi és retorikai tankönyv, az Ars Notaria mind a mai napig voltaképpen ismeretlen a szélesebb közönség előtt. E magyarázatokkal ellátott, 1351-ben befejezett oklevélminta-gyűjteményt szerzője, a Zala megyéből származó Uzsai János egri olvasókanonok leendő jegyzők számára állította össze azzal a céllal, hogy az okiratszerkesztés tudományával együtt a korabeli magyar szokásjogot is alaposabban megismertesse. A szerkesztés és a tárgyalás módja, a megjegyzésekbe sűrített magyarázatok, vagyis a mű tudományos erényei alapján hosszú ideig azt feltételezték az Ars Notariáról, hogy a Pécsen alapított, első magyar egyetem tankönyve volt.

Jelen munka az Ars Notariának csak egy vékony szeletét, a városok 14 cím alá rendezett oklevélmintáinak agyagát dolgozza fel. A városi minták különös jelentőségét elsősorban az adja, hogy segítségükkel érdemben pótolhatók a XIV. század közepéig keletkezett városi iratok hézagai, és ennek köszönhetően lehetővé válik a korabeli városi szokásjog lényegi elemeinek, sajátosságainak megbízhatóbb kimutatása. Az Ars Notaria bevett formulaelemek felhasználásával íródott sablonjai nagyban hozzájárulnak a városi magisztrátus hivatali működésének megismeréséhez is. Igazi értéküket mégis a város hatósága előtt folyó per megörökítése adja, ugyanis a Szerkesztő úgy kíséri végig aktusról aktusra az eljárást a korabeli gyakorlatnak megfelelően készült iratminták bemutatásával, hogy a szokásos rendhez ragaszkodva, ott, ahol a peres felek szóba jöhető perbeli magatartása, cselekményei, nyilatkozatai miatt elvárt és szükséges, kitér a per minden lehetséges kimenetelére. Ezzel együtt, példák sokasága révén, megelevenednek a gyűjteményben a korbeli városi élet mindennapjai, új színekkel gazdagítva az okleveles emlékek kihüvelyezésével megfesthető képet.

• Tartalomjegyzék
• Kiadás éve: 2014
• Kiadó: Publikon
• Terjedelem: 216 oldal
• Kötés: papírtábla
• Formátum: 162 x 234 mm
• ISBN 978 615 5457 28 9
• Ára: 2500 Ft

“Amikor megjelenik az “Őseink szokásait követtük…” kötet, megkérdezheti a tisztelt Olvasó, hogy mely tudományágak eredményeit tanulmányozhatja ebben a munkában? A vizsgálat ugyanis a történettudomány, a szellemi néprajz, a jogtörténet, a büntető tudományok, a kriminálpszichológia módszereivel történt, Gelencsér József mindezeket finoman ötvözi a mitológiai, az irodalmi elemzéssel – természetesen a történeti néprajz dominanciája mellett. A mű összetett, interdiszciplináris alkotó folyamat eredménye. A szerző kötetbe válogatott tanulmányai a tárgyalt – igencsak érdekfeszítő témákkal tipikus büntetőjog-történeti karaktert mutatnak.

Gelencsér József jogi néprajzi anyaggyűjtéseit a néprajzi szakma nagyra értékeli, de a történészek és a jogtörténészek is figyelemmel vannak irántuk, és megjelenésük után beépítik értéktárukba. A jogi néprajz elemeinek feltárásában kimagaslóak az érdemei. Természetesen létezik még közvetlen hagyományőrzés, de modern korszakunkban fontos feladat őseink példamutató pozitív szokásait a nemzetismeret részeként ápolni és tisztelni. A kötetben bemutatott konfliktusmegoldási módszerek azonban inkább büntetőjog-történetiek, a közösség tagjai közötti kemény fegyelmet kívánják biztosítani.” (Dr. Kajtár István)

• Tartalomjegyzék
• Kiadás éve: 2014
• Kiadó: Vörösmarty Társaság
• Terjedelem: 184 oldal (színes képmelléklettel)
• Kötés: papír
• Formátum: 161 x 232 mm
• ISBN 978-963-9830-39-4
• Ára: 2800 Ft