Megjelent: A rendtartó történész (szerk. Fejér Tamás, Gálfi Emőke). Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2022.
A kézirat az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a BBTE Magyar Történeti Intézete, az MTA BTK Történettudományi Intézete és a KAB Történettudományi Szakbizottsága által Imreh István (1919-2003), a BBTE egykori professzora, az MTA külső tagja születésének 100. évfordulójára 2019. szeptember 12-13-án Kolozsváron szervezett emlékkonferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza. A történet-, néprajz- és jogtudomány neves magyarországi és erdélyi művelőitől (pl. Bánkiné Molnár Erzsébet, Barta János, Bárth János, Bognár Szabina, Buza János, Egyed Ákos, Filep Antal, Mezey Barna, Nagy Janka Teodóra, Nánási László, Papp Klára, Sipos Gábor, stb.) származó írások egyfelől Imreh István emberi és tudósi portréjának főbb vonásait idézik fel, másfelől pedig az általa művelt tudományterületeken az utóbbi évtizedek során – újabb források feltárása vagy a korábbiak elmélyültebb vizsgálata, esetleg módszertani újítások révén – jelentkező szemléletbeli változásokat, előrelépéseket ismertetik. Az igen változatos – társadalom-, gazdaság- és jogtörténeti, valamint néprajzi – tárgyú és a 16. század első felétől a 20. század elejéig tartó időszakot felölelő tanulmányok kétségtelenné teszik azt, hogy Imreh István munkásságának problémafelvetései és az azokra adott válaszai időtállónak bizonyultak, legföljebb részleteikben szorulnak finomításra, ugyanakkor további kutatásra ösztönöznek.
- Kiadás éve: 2022
- Kiadó: Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsvár
- Kiadás helye: Kolozsvár
- Terjedelem: 425 oldal
- Kötés: keménytáblás
- ISBN: 9786067391954
- Méret: 240 mm x 170 mm x 23 mm
A PTE UNIVTV Prof. Dr. Nagy Janka Teodórával, a Kutatócsoport vezetőjével beszélgetett
A PTE KPVK Tárkány Szücs Ernő Kutatócsoport eredményeiről a Kutatócsoport megalakulásának 10., névadója, Tárkány Szücs Ernő születésének 100. évfordulóján a PTE UNIVTV Prof. Dr. Nagy Janka Teodórával, a Kutatócsoport vezetőjével beszélgetett.
A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport új külföldi tiszteleti tagjai (2021)
A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (PTE KPVK) megalakulásának 10., névadója, Dr. Tárkány Szücs Ernő, a történettudományok doktora, a magyar néprajz nemzetközileg elismert kutatója születésének 100. évfordulóján a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal, a Vásárhelyi Testamentum Alapítvánnyal, a Tornyai János Múzeummal és Közművelődési Központtal és a MNL CS-CSML Hódmezővásárhelyi Levéltárával közösen jubileumi programot szervezett Hódmezővásárhelyen (2021. 09.30-10.01.)
A 2011. október 5-én öt egyetem együttműködésében Szekszárdon, a PTE KPVK (akkor IGYK) épületében 19 fővel megalakult, jelenleg 32 taggal rendelkező Kutatócsoport a jubileum évében először köszöntött külföldi tiszteleti tagokat: Prof. Dr. Zalina Vladimirovna Kanukovát, az oroszországi Észak-Oszét-Alán Autonóm Köztársaság vladikavkázi Abajev Észak-Oszét Humán és Társadalomtudományi Kutatóintézet (SOIGSI) főigazgatóját, a Hetagurov Észak-Oszét Állami Egyetem (SOGU) orosz történelem tanszékének professzorát; Prof. Dr. Keszeg Vilmost, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (Magyar Néprajz és Antropológia Intézet), egyetemi tanárát, a Hungarológiai Tudományok Doktori iskola igazgatóját, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökét; Emeritus-Univ Prof. Dr. Iur. Gernot Kochert, a grazi Karl Franzens Tudományegyetem egyetemi tanárát, a Pécsi Tudományegyetem díszdoktorát; Prof. Dr. habil. Marian Maleckit, a krakkói Jagelló Egyetem Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszékének professzorát, a lengyel igazságügyi miniszter által a vallási és faji gyűlöletből eredő bűncselekmények megelőzésének érdekében létrehozott szakmai bizottság tagját, a Sziléziai Hadtörténeti Múzeum alapítóját.
*
Prof. Dr. Zalina. V. Kanukova, a történettudományok doktora, etnográfus.
Oroszországban, az Észak-Oszétia-Alán Autonóm Köztársaság fővárosában, Vlagyikavkázban az Abajev Észak-Oszét Humán és Társadalomtudományi Kutatóintézet (SOIGSI) főigazgatója. A Hetagurov Észak-Oszét Állami Egyetem (SOGU) orosz történelem tanszékének professzora. Ez utóbbi minőségében a doktori képzésben oszét kutatók generációit segítette pályakezdésükben.
Több mint három évtizedes tudományos kutatói, tudományszervezői tapasztalatát több mint 120 publikáció jelzi. Fő kutatási területe a modernizációs folyamatok vizsgálata az oszét hagyományos kultúrában, a városi néprajz, az etnikumok és a kultúrák közötti interakció.
A magát 1991-től nevében is az alán hagyományok örökösének tekintő Észak-Oszét-Alán Köztársaságban az általa vezetett intézet a nemzeti történelemtől elválaszthatatlan társadalmi-kulturális örökség részét jelentő jogszokások forrásközlését, monografikus feldolgozását és az „élő és gyakorolt” jogszokások kutatását végzi.
*
Prof. Dr. Keszeg Vilmos, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (Magyar Néprajz és Antropológia Intézet), egyetemi tanárát, a Hungarológiai Tudományok Doktori iskola igazgatóját, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke.
Keszeg Vilmos 1957. április 24-én, Detrehemtelepen (Kolozs megye). 1981-ben szerzett magyar és francia nyelv és irodalom szakos oklevelet a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, 1995-ben védte meg doktori disszertációját, amely a mezőségi magyarok hiedelmeinek, világképének szintézise.
1990-től mindmáig a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen tanít (Magyar Néprajz és Antropológia Intézet), 2002-től egyetemi tanár, 2003 óta a doktori program irányítója, 2003–2011 között tanszékvezető, 2011-től a Hungarológiai Tudományok Doktori iskola igazgatója.
Vendégtanárként több alkalommal oktatott tanegységet különböző egyetemeken. Több mint 50 konferencia szervezője, több mint 50 tanulmánykötet szerkesztője.
Tagja többek között a Kriza János Néprajzi Társaságnak, a Magyar Néprajzi Társaság külföldi tiszteleti tagja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke.
Fő kutatási területe az Erdélyi Mezőség hiedelmrendszerének, a hiedelmek 20. századi funkcióinak, narratív struktúráinak kutatása, a 20. századi individuális és kollektív életpályák és élettörténetek elemzése, a 19-20. századi mindennapi írásszokások és -gyakorlatok; a narratív stratégiák; a média és a mindennapi élet 20. századi viszonya.
Publikációiban újszerű érintkezési pontokat fogalmaz meg a jogi néprajzzal. A 2008-ban általa kezdeményezett, évente megszervezésre kerülő romániai magyar kutatástörténeti konferencia lehetőséget adott a két világháború közötti magyar népi jogéletkutatás erdélyi történetének és forrásanyagainak a határon túli megismertetésére is. Az általa szervezett konferencia és kötet alkalmat jelentett a kolozsvári évei és a kalotaszegi kutatás időszaka alatt Tárkány Szücs Ernővel is együttműködő Imreh István életművében a magyar jogi néprajz és jogi kultúrtörténet eredményeinek bemutatására. Kutatói és tudományszervezői tevékenysége segítség az erdélyi néprajzban egy jogi néprajzi szemléletű kutatási irány megalapozásához.
*
Emeritus-univ Prof. Dr. Iur. Gernot Kocher, a grazi Karl Franzens Tudományegyetem emeritált professzora 1988-ban lett az osztrák jogtörténet rendes egyetemi tanára.
Munkásságában – a magánjogtörténeti, valamint kodifikációtörténeti kutatások mellett – kiemelkedő helyet foglal el a jogi ikonográfia, a jogi kultúrtörténet és a jogi néprajz. Szenvedélyes gyűjtőmunkájának eredménye az a gazdag jogi ikonográfiai adatbank, amelyben nemcsak a digitalizált ábrázolások, azok forrása, kategóriája és a felhasználást segítő kulcskifejezések, hanem a képek értelmezése is megtalálható.
Társalapítója a Jogi Ikonográfiai Munkakörnek, társszerkesztője a „Signa Iuris – Tanulmányok a jogi ikonográfia, a jogi archeológia és jogi néprajz köréből“ című sorozatnak. Alapító atyja a 2003-ban újra megnyitott grazi Hans Gross Kriminálmúzeumnak.
Mintegy 50 éves tudományos pályafutása számos szállal kapcsolja a magyar jogtörténet-tudományhoz. A jogi kultúrtörténet oktatása az ő vendégprofesszori kurzusával kezdődött meg hazánkban 1993-ban. 1996-ban honoris causa doctor címmel ruházta fel a Pécsi Tudományegyetem. Magyarul is olvasható a jogi ikonográfia alapművének tekintett „Szimbólumok és jelek a jogban“ című, gazdagon illusztrált monográfiája. Színes életművébe enged bepillantást az Európai jogtörténész-portrék II. kötetében tanulmányainak egy csokra, és szimbolikusnak tekinthető, hogy legutóbbi publikációja hazánkban, a Díké hasábjain jelent meg Kajtár István tiszteletére a háború és a béke jogi kultúrtörténetéről.
*
Prof. Dr. habil. Marian Malecki, a krakkói Jagelló Egyetem Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszékének professzora.
Marian Małecki 1969-ben született. A krakkói Jagelló Egyetem Jogi és Közigazgatási Karán 1994-ben végzett. 2002-ben ugyanitt PhD-fokozatot, majd 2015-ben habilitált doktori címet szerzett, 2008-ban ügyvédi szakvizsgát tett.
A krakkói Jagelló Egyetem Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszékének professzora, a lengyel igazságügyi miniszter által a vallási és faji gyűlöletből eredő bűncselekmények megelőzésének érdekében létrehozott szakmai bizottság tagja.
A „Szibériai Unió” keresztjével tüntették ki, 2014-ben, 2016-ban pedig az év tudományos könyvének szerzője lett a rangos „Keleti Szemlén”. A hallgatók két alkalommal is őt választották meg a Jagelló Egyetem Jogi és Közigazgatási Kar legjobb oktatójának.
Kutatásai középpontjában a keresztes hadjáratok, Szilézia és Galícia regionális története, a második világháború és a jogi archeológia áll. Több mint 20 könyv, 110 tanulmány, valamint könyvfejezet szerzője, valamint a 12 kötetes Enciklopédia társszerzője, a Szilézia Hadtörténeti Múzeum alapítója. Számos lengyel és nemzetközi szakmai és tudományos szervezet tagja a jog, a történelem, valamint a politikai rendszerek történetének kutatása területén.
A „fent” és a „lent” joga: Előadás és könyvbemutató a Magyar Tudomány Ünnepén
A Magyar Tudomány Ünnepének Tolna és Baranya megyei programsorozatához kapcsolódva a Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület, a Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezete, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (PTE KPVK) és az MTA PAB IX. Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottság Jogdogmatikai és Jogtörténeti Munkabizottsága 2021. november 23-án „A „fent” és „lent” joga, avagy új közelítések a humán tudományközi kutatások társadalmi hasznosságához” címmel előadást és könyvbemutatót szervezett a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán Pécsett és Szekszárdon a Kultúratudományi és Vidékfejlesztési Karon.
Dr. Mezey Barna, az ELTE ÁJK tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA-ELTE ÁJK Jogtörténeti Kutatócsoport elnöke, a Tárkány Szücs Ernő Kutatócsoport társelnöke előadásában a „fent” írott, törvények alkotta jogáról és a „lent”, azaz a társadalom legszélesebb rétegeinek mindennapjait meghatározó jogszokások évszázadok során változó, de ma is eleven világáról beszélt. A jogszokások között példaként említhetőek a jegyességre, a lakodalom megrendezésére, a menyasszonytánccal összetáncolt pénzre vagy a ragadványnevekre vonatkozó, nem a törvények, hanem a falu, egy népcsoport vagy vallási közösség által meghatározott jogi vonatkozású szokások. A jelenlévők megkülönböztetett érdeklődése kísérte a pletyka, a megszólás, a kicsúfolás, a megszégyenítés, kiközösítés közösségi, azaz „közvélemény” büntetéseire elhangzott példáit.
Pécsett átadásra került a Kutatócsoport alapító tagja, Dr. Béli Gábor, a PTE ÁJK tanszékvezetője, oktatási és tudományos dékánhelyettes, továbbá posztumusz Prof. em. Kajtár István számára az Erdős Péter hódmezővásárhelyi grafikus által készített Tárkány Szücs Ernő emlékplakett, majd bemutatták a kiváló jogász és néprajztudós, a hazai jogi néprajz nemzetközi hírű kutatója születésének 100. és a szellemi örökségét ápoló jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi kutatócsoport megalakulásának 10. évfordulóján kiadott három kötetet.
Tárkány Szücs Ernő monográfiájának (Magyar jogi népszokások, Ludovika kiadó) Áder János Magyarország köztársasági elnöke és Varga Judit igazságügyminiszter ajánlásával megjelent 3. kiadását a szerző fia, a Testamentum Alapítvány kurátora, dr. Tárkány Szücs Attila mutatta be. Dr. Bognár Szabina szerkesztőként a Kutatócsoport kiadványsorozatának 10., az elmúlt évtized tudományos kutatási eredményeit összegző kötetét ajánlotta a megjelentek figyelmébe. („Száz plusz tíz” jubileumi kötet – Tárkány Szücs Ernő (1921-2021) Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (2011-2021). (szerk.: Nagy Janka Teodóra-Bognár Szabina-Szabó Ernő) TSZE Kutatócsoport (PTE KPVK)-Bölcsészettudományi Kutatóközpont). Mint sorozatszerkesztő, Prof. Dr. Mezey Barna méltatta az MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport által a jeles tudós életművének a nemzetközi kutatás mind szélesebb körével történő megismertetését célként megfogalmazó német és angol nyelvű tanulmánykötetet (Ernő Tárkány Szücs: Rechtsgeschichte und Volksbräuche. (Ausgewählte Studien). (Hrsg. Janka Teodóra Nagy-Szabina Bognár). Ungarische Rechtshistoriker, Gondolat Kiadó).
Ahogyan Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra, a Kutatócsoport elnöke fogalmazott, a Magyar Tudomány Ünnepének ez évben választott gondolata megerősíti a „lent” joga kutatásának szükségességét és fontosságát: ahogyan a tudomány maga, a jogszokások is iránytűként szolgálhatnak az élhető jövőhöz. A jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi kutatások tudományos műhelyének pedig magától értetődő központja az évszázadok óta több etnikai, néprajzi és vallási csoport lakta, sokszínű autonóm népi kultúrával rendelkező Tolna megye székhelye, Szekszárd.