Milyen szerepe van a vidéki létnek az ember életében? – kérdezik sokan manapság. A vidéket a maradisággal, a parasztot beszűkült látókörrel jellemzik. A Parasztvilág című könyv is mutatja, hogy ebben nincs igazuk. A hagyományos paraszti társadalomban olyan közösségek működtek, amelyek szabályozták az emberek életét, de ugyanakkor fogódzókat, sőt kitörési lehetőségeket is adtak számukra. A belső rendre időnként külső tényezők (háborúk, a technika fejlődése, az állam, rendszerváltás) is hatottak. A közösség ilyenkor újraszervezte önmagát. Mindez az egyes ember életsorsára is kihatással volt. Ilyenkor döntő lépésekre szánta el magát (lakóhelyet váltott, új foglalkozással próbálkozott, más emberekkel ismerkedett). Az egyén állandóan ápolta és bővítette kapcsolatait. Egyszerre volt jelen a mindennapokban a hagyomány és az újítás. Az ember akkor érezte magát biztonságban, ha a közösség befogadta és annak hasznos tagjaként élhette az életét.
E kapcsolatháló kialakulásáról, működéséről kapunk részletes információkat egy-egy közösség, egyén életének bemutatásával. Az adatok – legyenek akár az elmúlt évszázadokból valók, akár a mából merítődtek is – segítenek bennünket abban, hogy megismerjük a mára már eltűnt parasztvilágot. Nem nosztalgia mozgatja a szerzőt, hanem az az álláspont, hogy tanulmányozva a paraszti közösségek működését, emeljük át azokat a formákat, szabályokat, megoldási módokat a mába, amelyek hasznosíthatók. Ezek mintát, reményt adnak az elbizonytalanodó vidéki közösségeknek, a magányból kiutat kereső embereknek a boldoguláshoz.

• Tartalomjegyzék
• Kiadás éve: 2015
• Kiadás helye: Túrkeve
• Kiadó: Túrkevei Kulturális Egyesület
• Sorozat: Alföldi Könyvtéka 10.
• Terjedelem: 312 oldal
• Kötés: papírtábla
• Formátum: 164 x 240 mm
• ISBN 978 615 80046 0 2

A ‘Határjelek és hagyásfák: A hetvenedik életévébe lépő Bárth János tiszteletére írott tanulmányok’ című kötet 2014. decemberében jelent meg, mellyel a 70 éves Bárth János etnográfus-történészt, a kalocsai Viski Károly és a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet nyugalmazott igazgatóját köszöntötték barátai és tisztelői.

A kötet címe is jelzi azt, hogy a tanulmányok számos tudományterület (néprajz, történettudomány, művelődéstörténet, nyelvészet) határmezsgyéjét érintik. A klasszikus néprajzi témák (népszokás, néphit, vallási néprajz, táplálkozáskultúra, gazdálkodás stb.) mellett a jogi népszokás, a népi erkölcs témaköreiben is születtek publikációk.

A kiadvány szerzőgárdája a néprajztudományt különböző mélységében vizsgáló kutatókból tevődik össze. A szerzők között vannak akadémikusok, egyetemi professzorok, illetve docensek, muzeológusok, valamint önkéntes néprajzi gyűjtők és egy’kori tanítványok is – az országhatáron innen és túl. A Bárth Jánost köszöntő néprajzkutató, történész és nyelvész kollégák kutatásainak új eredményeivel egy interdiszciplináris tanulmánykötet került a tudomány asztalára. Szerkesztői bravúrként értékelhető az a kitűzött és megvalósított koncepció, mely szerint a könyvben hetven szerző köszönti írásával a 70 esztendős ünnepeltet, közöttük a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport tagjai:

Bánkiné Dr. Molnár Erzsébet, Kothencz Kelemen, Dr. Petercsák Tivadar, Dr. Balázs Kovács Sándor, Dr. Gelencsér József, Dr. Örsi Julianna, Dr. Nagy Janka Teodóra

• Tartalomjegyzék
• Kiadás éve: 2014
• Kiadás helye: Baja
• Kiadó: Türr István Múzeum
• Sorozat: Bajai Dolgozatok 18.
• Terjedelem: 879 oldal
• Kötés: papírtábla
• Formátum: 162 x 234 mm
• ISBN 978-963-88482-8-4