Author Archives: Szabó Ernő

Béli Gábor: Városi szokásjog az Ars Notaria alapján
Az első ránk maradt magyar jogi és retorikai tankönyv, az Ars Notaria mind a mai napig voltaképpen ismeretlen a szélesebb közönség előtt. E magyarázatokkal ellátott, 1351-ben befejezett oklevélminta-gyűjteményt szerzője, a Zala megyéből származó Uzsai János egri olvasókanonok leendő jegyzők számára állította össze azzal a céllal, hogy az okiratszerkesztés tudományával együtt a korabeli magyar szokásjogot is alaposabban megismertesse. A szerkesztés és a tárgyalás módja, a megjegyzésekbe sűrített magyarázatok, vagyis a mű tudományos erényei alapján hosszú ideig azt feltételezték az Ars Notariáról, hogy a Pécsen alapított, első magyar egyetem tankönyve volt.
Jelen munka az Ars Notariának csak egy vékony szeletét, a városok 14 cím alá rendezett oklevélmintáinak agyagát dolgozza fel. A városi minták különös jelentőségét elsősorban az adja, hogy segítségükkel érdemben pótolhatók a XIV. század közepéig keletkezett városi iratok hézagai, és ennek köszönhetően lehetővé válik a korabeli városi szokásjog lényegi elemeinek, sajátosságainak megbízhatóbb kimutatása. Az Ars Notaria bevett formulaelemek felhasználásával íródott sablonjai nagyban hozzájárulnak a városi magisztrátus hivatali működésének megismeréséhez is. Igazi értéküket mégis a város hatósága előtt folyó per megörökítése adja, ugyanis a Szerkesztő úgy kíséri végig aktusról aktusra az eljárást a korabeli gyakorlatnak megfelelően készült iratminták bemutatásával, hogy a szokásos rendhez ragaszkodva, ott, ahol a peres felek szóba jöhető perbeli magatartása, cselekményei, nyilatkozatai miatt elvárt és szükséges, kitér a per minden lehetséges kimenetelére. Ezzel együtt, példák sokasága révén, megelevenednek a gyűjteményben a korbeli városi élet mindennapjai, új színekkel gazdagítva az okleveles emlékek kihüvelyezésével megfesthető képet.
- Tartalomjegyzék
- Kiadás éve: 2014
- Kiadó: Publikon
- Terjedelem: 216 oldal
- Kötés: papírtábla
- Formátum: 162 x 234 mm
- ISBN 978 615 5457 28 9
- Ára: 2500 Ft

Gelencsér József: „Őseink szokásait követtük…” (Jogtörténet, jogi népszokás, művészet)
“Amikor megjelenik az “Őseink szokásait követtük…” kötet, megkérdezheti a tisztelt Olvasó, hogy mely tudományágak eredményeit tanulmányozhatja ebben a munkában? A vizsgálat ugyanis a történettudomány, a szellemi néprajz, a jogtörténet, a büntető tudományok, a kriminálpszichológia módszereivel történt, Gelencsér József mindezeket finoman ötvözi a mitológiai, az irodalmi elemzéssel – természetesen a történeti néprajz dominanciája mellett. A mű összetett, interdiszciplináris alkotó folyamat eredménye. A szerző kötetbe válogatott tanulmányai a tárgyalt – igencsak érdekfeszítő témákkal tipikus büntetőjog-történeti karaktert mutatnak.
Gelencsér József jogi néprajzi anyaggyűjtéseit a néprajzi szakma nagyra értékeli, de a történészek és a jogtörténészek is figyelemmel vannak irántuk, és megjelenésük után beépítik értéktárukba. A jogi néprajz elemeinek feltárásában kimagaslóak az érdemei. Természetesen létezik még közvetlen hagyományőrzés, de modern korszakunkban fontos feladat őseink példamutató pozitív szokásait a nemzetismeret részeként ápolni és tisztelni. A kötetben bemutatott konfliktusmegoldási módszerek azonban inkább büntetőjog-történetiek, a közösség tagjai közötti kemény fegyelmet kívánják biztosítani.” (Dr. Kajtár István)
- Tartalomjegyzék
- Kiadás éve: 2014
- Kiadó: Vörösmarty Társaság
- Terjedelem: 184 oldal (színes képmelléklettel)
- Kötés: papír
- Formátum: 161 x 232 mm
- ISBN 978-963-9830-39-4
- Ára: 2800 Ft

Petercsák Tivadar: A fertálymesterség
A magyarországi települések némi önállósággal rendelkező részei voltak a tizedek, utcák, járások és fertályok, amelyek élén a tizedesek, utcakapitányok, kapitányok, fertálymesterek álltak. A 19. század közepéig hivatali jogkörrel rendelkeztek városrészükben, amit választással nyertek. Ők tájékoztatták a lakosságot, beszedték az adókat, szervezték a közmunkákat, vigyáztak a közrendre és a tűzvédelemre. A 19. század közepén a polgári közigazgatás megszüntette ezeket a népi önkormányzati tisztségeket. A mai Magyarország területén a fertálymesterség egyedül Egerben élte meg a 20. századot, amikor tisztes társadalmi tevékenységként negyedeik szószólói voltak, segítették a szegényeket, és gondot viseltek a helyi értékekre. A szocializmus kényszerű szünete után 1996-ban újraélesztett intézmény az egri indentitás részévé vált.
A könyv áttekintést nyújt a fertálymesterség országos elterjedtségéről, majd a 20. század első felében született publikációk eredményeire is építve a levéltári és új típusú források (fertálymesteri naplók, tárgyak, sajtótermékek) felhasználásával tárja fel a tisztség helyi jellemzőit. Bemutatja az egri fertálymesterség korszakait, funkcióváltozásait, szervezeti kereteit, jelképeinek, társadalmi kapcsolatrendszerének változatos formáit, valamint a hagyományőrző tevékenységben megnyilvánuló tradicionális elemeket és a 20. századtól napjainkig jellemző újításokat.
- Tartalomjegyzék
- Kiadás éve: 2014
- Kiadó: Kossuth Kiadó – Eszterházy Károly Főiskola
- Terjedelem: 336 oldal
- Kötés: papírtábla
- Formátum: 135 x 205 mm
- ISBN 978-963-09-8048-7
- Ára: 2990 Ft

Bódiné Beliznai Kinga: A bíbor méltóság, a sárga árulás
„Az ember lényege a szimbólum, amelynek segítségével megismeri a világot és kifejezi a maga világát: teret és időt, mítoszt és vallást, a művészetet, a történelmet és a tudományt is.” (Ernst Cassirer)
A szimbólumok és rituálék egy része folyamatosan változik, alkalmazkodik az egymást követő korok igényeihez, az emberek életmódjához, a társadalmi, politikai berendezkedéshez, a jogintézményekhez. De vannak olyanok is, amelyek megőrzik szimbolikus erejüket: a vörös színről a szerelem jut eszünkbe, a kutyához a hűséget társítjuk, az igazságszolgáltatás ismertető jegyeként Justitiára gondolunk, és az uralkodóra, a királyra, ha koronát vagy jogart látunk, ma is kézfogással pecsételjük meg a szerződéskötést. Ez azt is jelzi, hogy a szimbólumokat és a rituálékat sem a mindennapi életből, sem a jogéletből nem szorította ki teljesen az írásbeliség elterjedése.
Kötetünk a jogi szimbólumok és rituálék történetét, bonyolult rendszerét járja körül a szakszerűséget az olvasmányossággal párosítva, képekkel gazdagon illusztrálva.
- Tartalomjegyzék
- Kiadás éve: 2014
- Terjedelem: 316 oldal, kb. 80 színes és fekete-fehér kép
- Kötés: papírtábla
- Formátum: B/5
- ISBN 978-963-506-934-7
- Ára: 3800 Ft
“Kedves Reménybeli Olvasónk! Szeretnénk a figyelmébe ajánlania gondozásunkban megjelent könyvet, és javasoljuk tekintse meg honlapunkat, ahol további érdekes és értékes könyvek választékát találja. A honlapról rendelt, illetve a könyvesboltunkban vásárolt könyveink árából 30% kedvezményt biztosítunk, jelen esetben az ajánlott könyv a 3800 Ft-os bolti ár helyett 2660 Ft-ért megvásárolható, illetve megrendelhető.”
Szívélyes üdvözlettel
Balassi Kiadó
1136 Budapest, Hollán Ernő utca 33. IV. em. 5.
(+36-1) 483 0750
(+36-1) 266 8343 (fax)
www.balassikiado.hu

Három szegedi jogtörténész
A Szegedi Tudományegyetem két jogtörténeti tanszéke, az Európai Jogtörténeti Tanszék és a Magyar jogtörténeti Tanszék nemzetközi jogtörténeti konferenciát szervezett a MTA SZAB Jogtudományi Albizottságának támogatásával 2014. november 27-28-án.
A „Három szegedi jogtörténész” elnevezésű konferencia keretében elsősorban a korábbi Jogtörténeti Tanszék három professzorának: Iványi Béla halálának 50., Bónis György születésének 100. és Both Ödön születésének 90. évfordulója alkalmából emlékeztek meg tudományos előadásaik keretében a hazai jogtörténészek. A konferencia másik apropóját pedig a Werbőczy István Tripartitumának 500 évfordulója jelentette. A konferencia előadásait német és magyar nyelven tartották meg a kutatók. A német jogtörténészek közül előadást tartottak: Prof. Dr. Gernot Kocher, Prof. Dr. Heiner Lück, Prof. Dr. Wieland Carls, Prof. Dr. Heinz Holzhauer, Prof. Dr. Bernd Kannowski és Prof. Dr. Frank Eichler.
Az utóbbi professzor előadásának összefoglalóját távolléte miatt Prof. Dr. Balogh Elemért olvasta fel. A magyar jogtörténészek közül előadásaikkal fejezték ki tiszteletüket a nagy elődök előtt Dr. Béli Gábor (PTE), Prof. Dr. Szabó Béla (DE), Prof. Dr. Dr. h.c Ruszoly József (SZTE), Prof. Dr. Blazovich László (SZTE), Dr. Bónis Péter (KRE), Dr. Gedeon Magdolna (ME), Dr. Kisteleki Károly (NKE), Andrássy Dorottya (PPKE), Dr. Völgyesi Levente (ELTE), Dr. Peres Zsuzsanna (NKE), Dr. Bató Szilvia (SZTE), Korsósné Dr. Delacasse Krisztina (PTE), dr. László Balázs (PTE), Dr. Herger Cs. Eszter (PTE), Prof. Dr. Szabó István (PPKE), Dr. Nagy Janka Teodóra (PTE), Prof. Dr. Földi András (ELTE) és Dr. Koncz Ibolya Katalin (ME). A konferenciát részvételükkel megtisztelték többek között Prof Dr. Kajtár István (PTE) és Prof. Dr. Stipta István (KRE) is.
A konferenciát megnyitotta a SZTE rektora Prof. Dr. Szabó Gábor akadémikus és a jogi kar tudományos dékánhelyettese Prof. Dr. Jakab Éva. A konferencia ünnepi köszöntőjét Prof. Balogh Elemér az Európai Jogtörténeti Tanszék vezetője, míg a zárszót és a befejező előadást Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária tartotta Both Ödönre, a mesterre emlékezve előadásában.
A konferencián részt vettek továbbá Bónis György és Both Ödön családtagjai.
A konferencia részletes programja.
A konferencia méltó megemlékezése volt a Szegedi Jogtörténeti Iskola nagy elődjeiről és a Tripartitumról, és egyben sikeres folytatása volt a szegedi jogtörténeti konferenciáknak.
(A cikk forrása: SZTE ÁJTK)