Category Archives: Bejegyzések

Együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírása
a PTE KPVK és a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány között a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport tudományos munkájának támogatására (Szekszárd, 2023.02.22.)
„A PTE KPVK-n Szekszárdon 2011-ben alakult meg öt magyar egyetem részvételével a magyar jogi néprajz és jogi kultúrtörténet első hazai tudományos műhelye: a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport. A kutatócsoport a kapcsolódó tudományterületek (jogtörténet, néprajz, történettudomány) kutatói erőforrásainak integrálásán, az interdiszciplináris kutatási terület folyamatos fejlesztésén túl feladatának tekinti Tárkány Szücs Ernő, a jogi néprajz nemzetközileg elismert képviselője szellemi hagyatékának ápolását is.
Az elmúlt évtizedben kialakult gyakorlat ünnepélyes megerősítését jelenti a Kar és a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány közötti együttműködési megállapodás aláírása a PTE KPVK dékánja, Prof. Dr. Szécsi Gábor és az Alapítvány kurátora, a Kutatócsoport névadójának fia, Dr. Tárkány Szücs Attila részéről.
Az aláírók együtt kívánnak működni 1. a Kutatócsoport tudományos céljainak megvalósításában, a kutatási terület és a kapcsolódó szellemi erőforrások folyamatos fejlesztésében. 2.Kifejezik szándékukat a képzések területén a jogi néprajz és a jogi kultúrtörténet egyetemi képzési formáinak kialakítására, 3. a PTE-hez kötődő Tárkány Szücs Ernő Intézet létrehozására, valamint 4. Tárkány Szücs Ernő tudományos eredményeinek széles körű megismertetésére.
Dr. Szili Katalin, a PTE Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány Kurátora és Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra, a Kutatócsoport elnöke az együttműködés eddigi eredményeiről és további lehetőségeiről, az aktuális intézményi és szakmai tervekről adott tájékoztatást. Dr. Tárkány Szücs Attila pedig ismertette a 2021-ben a Testamentum Alapítvány, a Tárkány Szücs Ernő Kutatócsoport és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont által a jogi néprajzi, jogi kultúrtörténeti kutatások elismerésére alapított Tárkány Szücs Ernő-díj 2023. évi felhívását.”
KONFERENCIA FELHÍVÁS
„A hazai élő jogszokások” – interdiszciplináris nemzetközi konferencia
Időpont és helyszín: 2023. június 1. (csütörtök, Pécs) – június 2. (péntek, Szekszárd)
a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport
a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány, az ELTE-MTA Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH), az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság Jogtörténeti Albizottsága, a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomnéprajzi Szakosztálya és a Bölcsészettudományi Központ Néprajztudományi Intézet támogatásával
konferenciát szervez
Kedves Kutatócsoport Tagok, Tisztelt Kollégák!
„Hazai élő jogszokások” címmel rendezi meg a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport immár 11. konferenciáját. Tagányi Károly 1919-ben jelentette meg a magyar jogi néprajz első tudományos programadó tanulmányát A hazai élő jogszokások gyűjtéséről címmel. Tagányi széles körű nemzetközi kutatástörténeti áttekintésen alapuló, programindítónak szánt könyve Európa-szerte máig több tudományterület számos vizsgálatának kiindulópontja, hivatkozási alapja.
A jogtudomány képviselői az írott jog (a törvény, a szokásjog, az írott forrásokban megőrződött jogszokások) és a jogi kultúra, „a jog holdudvara” egyes kérdéseinek vizsgálatával; a történettudomány, a néprajztudomány kutatói az írott és az „élő, megíratlan, jogi alakba nem öntött jogszokások, jogi szertartások és jelképek” témakörében, valamint lokális kutatási eredmények közreadásával jelentkezhetnek a konferenciára. A fenti témák kiegészülhetnek a jogszokásgyűjtések, a népi jogéletkutatás európai és hazai kutatástörténeti kérdéseivel, recens jogszokásgyűjtések eredményeinek közreadásával. A „hazai élő jogszokások” a magyar nyelvterület – elsősorban a Kárpát-medence – jogszokásait, valamint azok a különböző tudományágak által vizsgált forrásainak bemutatását jelenti; az interdiszciplináris konferencián ugyanakkor szeretnénk, ha megjelennének a nemzetközi és/vagy a történeti összehasonlító vizsgálatok szempontjai is.
Az „élő jogszokások” a Tárkány Szücs Ernő szavaival a „fent” írott joga szabályozta világától elkülönülő, a „lent” autonóm közösségei által alkotott és alkalmazott jogi vonatkozású szokásrendet jelentik. Ebből a rendkívül gazdag és nagyszámú jogszokáscsoportból a konferencia elsősorban, de nem kizárólag – szintén Tagányira Károlyra visszautalva – a családjog és öröklési jog témakört választotta a konferencia tárgyául.
Amennyiben a konferencián előadóként számíthatunk Rád/Önre, kérünk/kérjük az előadás címét átküldeni egy rövid absztrakttal (2.000–2.500 ne), az intézményi hovatartozás megjelölésével 2023. április 30-ig az alábbi e-mailcímre: tszekutatocsoport@gmail.com
A konferencia részletes programjáról és a praktikus tudnivalókról a későbbiekben részletes tájékoztatást adunk!
Kedves Kollégánk, Kedves Barátunk! Szeretettel hívunk, várunk/hívjuk, várjuk a konferenciára!
Szíves üdvözlettel a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport nevében:
Szekszárd–Budapest, 2023. március 28.
Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra Prof. Dr. Mezey Barna Dr. Bognár Szabina Szabó Ernő

FELHÍVÁS: Tárkány Szücs Ernő-díj
A magyar tudomány- és kultúra számára komoly értéket jelentő jogi néprajzi és jogi kultúrtörténeti kutatások történetében 2021 kitüntetett esztendő volt: 100 éve született Dr. Tárkány Szücs Ernő, a jogi néprajz elismert kutatója és megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte a jogi kultúrtörténet és jogi néprajz hazai tudományos műhelye, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport.
A Tárkány Szücs Ernő-díjat e kettős jubileum évében, 2021-ben alapította a Tárkány Szücs Ernő tudományos életművének és szellemi örökségének ápolását küldetésének tekintő PTE KPVK Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport, a Testamentum Alapítvány és a Bölcsészettudományi Központ. Az Alapítók célként fogalmazták meg a jogi néprajz, a jogi kultúrtörténet, mint interdiszciplináris kutatási terület folyamatos fejlesztését, a kapcsolódó szellemi erőforrások erősítését.
A Tárkány Szücs Ernő-díj három fokozata kétévente kerül átadásra az Alapítók által életre hívott Kuratórium döntése alapján.
I. fokozat: „A jogi néprajz, jogi kultúrtörténet kutatása során kiemelkedő eredményt elért kutató, illetve szakember számára adományozható.” (1.000.000 Ft)
II. fokozat: „A jogi néprajz, jogi kultúrtörténet fiatal (40. életévét még be nem töltött) kutatója számára adható kiemelkedő teljesítménye, elért szakmai eredményei alapján.” (500.000 Ft)
III. fokozat: „A jogi néprajz, jogi kultúrtörténet kutatását segítő, támogató szervezet, közösség (intézmény, egyesület, alapítvány, kutatócsoport, stb.) számára adományozható” elismerés.
A Tárkány Szücs Ernő-díjról döntést hozó Kuratórium 2023. május 10. 23.59-ig várja a díjazásra javasolt személyek írásbeli felterjesztését (elektronikusan az alábbi e-mail címek egyikére: nagy.janka@pte.hu; btcons@t-online.hu; titkarsag@abtk.hu).
A díjak nyilvános és ünnepélyes átadására a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport a Vásárhelyi Testamentum Alapítvánnyal és a Bölcsészettudományi Központ Néprajztudományi Intézetével közösen szervezett „Hazai élő jogszokások” interdiszciplináris nemzetközi konferenciáján kerül sor 2023. június 1-én. (A Tárkány Szücs Ernő-díj alapszabálya elérhető a jogineprajz.hu honlapon)
„A szeretet sugározzon mindenüvé” – megnyílt a dr. Barsi Ernő állandó kiállítás
Dr. Barsi Ernő életművéből készült állandó kiállítás nyílt a győri Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán- és Társadalomtudományi Kar könyvtártermében. Néprajz- és népzenekutató, református lelkész, pedagógus, főiskolai tanár, hegedűtanár, kórusvezető, értékmentő, ismeretterjesztő volt ő egy személyben. Vagy ahogy a legkedvesebb tanítványa, Kutatócsoportunk rendes tagja, Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna nevezi szeretett mesterét: a nagybetűs Tanító.

„Már középiskolás koromban ismertem őt, mert a feleségéhez, Ida nénihez jártam énekórákra. Felejthetetlen élmény volt, amikor Ida néni zongorán kísért, én énekeltem a népdalokat, Ernő bácsi meg hegedült. Indultam népdalversenyeken, melyekre dalcsokrot állított össze nekem. Elvitt magával az előadásaira, hogy közben énekeljek. Így gyakoroltam, megszoktam a szereplést, s ami külön adomány, hogy már akkor együtt jártuk a falvakat. Később tanítóképzősként az ő néprajz szakkollégiumába jártam, vagyis a tanárom lett. Természetesen nála írtam a szakdolgozatomat a gyirmóti gyermekjátékokból. Első közös sikerünk az volt, amikor az országos tudományos diákköri versenyen második lettem. Ekkor dőlt el az is, hogy nem tanító pályára megyek, hanem néprajzos leszek” – osztotta meg emlékeit a Győr Plusz Médiával dr. Lanczendorfer Zsuzsanna, a Széchenyi Egyetem docense.

Dr. Barsi Ernő tudományos munkásságát elsősorban néprajzi- népzenei gyűjtései fémjelzik. Kutatta, gyűjtötte, publikálta elődeink hagyatékát, de ugyanolyan fontosnak tartotta azt szóban, hegedűjátékban is bemutatni. Hatalmas mennyiségű és sokrétű ismeretanyagot hagyott maga után. Fáradhatatlannak tűnt. Hosszú élete során országszerte hatezernél is több előadást tartott. Egyetemi katedrán és tudományos konferenciákon éppúgy, mint kicsiny falusi kultúrházakban, nyári táborokban. Jó volt ismerni, élmény volt hallgatni és kiváltság volt tanulni tőle. Sályon született 1920-ban, középiskolai tanulmányait Sárospatakon végezte. Érettségi után a pataki teológián tanult. A Zeneakadémiára végzett református lelkészként nyert felvételt. Tanította őt Kodály Zoltán is.
A diploma megszerzése után 1947-ben hegedűtanári állást kapott a győri konzervatóriumban. Már az 50-es évektől rendszeresen gyűjtött népzenei anyagokat szülőfalujában, majd Győrben, a Kisalföldön, a Balaton és a Velencei-tó vidékén, a Bodrogközben, a Bükkalján, a Csallóközben, Mátyusföldön, Erdélyben, az ausztriai Őrvidéken és a bulgáriai Sumen környékén. A néprajzi gyűjtés és a tanítás mellett rendszeresen tartott tudományos- és ismeretterjesztő előadásokat.
1970-ben doktorált néprajzból, 2012 szeptemberében az 53. tanévet kezdte meg a katedrán. A főiskolán kezdetben éneket és hegedűt tanított, majd néprajz speciálkollégiumot alapított. Több tanítványa az ő hatására választotta a néprajz szakmát. Országosan komoly szerepe volt a néprajz megszerettetésében és népszerűsítésében, a néphagyomány óvodai-iskolai átadásában máig az ő munkáira támaszkodnak. Néprajztudósi munkásságát több mint negyven könyv, négyszáz tanulmány, ötezret meghaladó előadás alkotja. Pályafutása során Európa számos országába és Kanadába is meghívták. Tevékenységét számos állami, megyei, városi díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Kilencvenhárom éves korában hunyt el.
A hír forrása: gyorplusz.hu, kisalfold.hu
