Kötetbemutató: 23. Győri Könyvszalon (2024.11.15 14:00)
Kötetbemutató a 23. Győri Könyvszalon programjában: A pacalvetéstől a győri csudáigÉlő jogszokások: A Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár 11. kötetének bemutatója A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport és Bővebben »
Állami kitüntetést vehetett át dr. Bárth János
Kutatócsoportunk alapító tagja, Dr. Bárth János néprajzkutató, történész, muzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum nyugalmazott megyei múzeumigazgatója, a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense a magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. A Bővebben »
Élő jogszokások: Jogi néprajzi, jogtörténeti és jogi kultúrtörténeti tanulmányok
Kedves Szerzőtársak, Kedves Barátaink! Örömmel írhatom, hogy megszületett Kutatócsoportunk 11. “közös gyermeke”! A szerkesztők nevében köszönet azoknak, akik “világra segítették” Open Access – szabad hozzáférés: JKJNK11 A kötet letölthető a Pécsi Tudományegyetem repozitóriumából, Bővebben »
Mongol-magyar együttműködési megállapodás a jogszokások kutatásáról
A Dzsingisz Kán Örökség és Kultúra Intézete és a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport Obrusánszki Borbála, Magyarország ulánbátori nagykövete kezdeményezésére együttműködési megállapodást írt alá 2024. január 24-én a Bővebben »
XI. Jogi néprajzi és jogi kultúrtörténeti nemzetközi interdiszciplináris konferencia és a Tárkány Szücs Ernő-Díj átadása a Pécsi Tudományegyetemen
ASzekszárdon 2011-ben alakult Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (PTE KPVK) immár XI. nemzetközi és interdiszciplináris konferenciáját rendezte meg a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány, az ELTE-MTA Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH), az Bővebben »
Száz plusz Tíz
a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport
JUBILEUMI SZAKMAI PROGRAMTERVE
Tárkány Szücs Ernő születésének 100., a Kutatócsoport megalakulásának 10. évfordulóján
A 2021. év különlegesen fontos a magyar kultúra, kultúrtörténet szempontjából komoly értékeket jelentő magyar jogi néprajzi kutatások történetében.
1.100 éve született Dr. Tárkány Szücs Ernő, a jogi néprajz nemzetközi és hazai elismert kutatója.
2.„Magyar jogi népszokások” címmel Tárkány Szücs Ernő a magyar jogi néphagyományokat és szokásokat (ezek között a határon túli magyarság évszázados jogszokásait) összefoglaló monográfiája 40 éve jelent meg, a hazai végrendeletkutatást meghatározó „Vásárhelyi testamentumok” forrásközlő munkája pedig 60 éve került kiadásra.
3.10 éve alakult meg a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport.
Tárkány Szücs Ernő kutatásainak kezdetei ahhoz a kultúr- és jogpolitikai folyamathoz kötődtek, amely a negyvenes évek elején egy „magyarabb” jogalkotás érdekében a magánjogi kodifikáció részévé akarta tenni a népi tradicionális szabályalkotást és joggyakorlatot. Ezért tekintette legfontosabb feladatának az 1939-1948 között az igazságügyminisztérium szervezésében, jogászok és néprajzosok bevonásával megvalósult népi jogéletkutatás eredményeinek összegzését, publikálását, a magyar kutatásba illesztését – akkor is, ha az ötvenes évektől erre alig volt lehetősége. Támogató intézményi háttér hiányában egyszemélyben maradt a hetvenes-nyolcvanas évekre a magyar jogi néprajz legautentikusabb képviselője, hídfőállása. Miközben monográfiájával a népi jogéletkutatás alapvető munkáját írta meg, újabb kutatásokat inspirált: a kilencvenes évektől hagyatékának gazdagsága jogtörténészek, történészek, néprajzosok újabb kutatógenerációi számára határozta meg a feladatot saját tudományterületükön, illetve a jogi néprajz kutatási területén.
Névadója, a kiváló tudós, Tárkány Szücs Ernő centenáriumát a Kutatócsoport szakmai konferenciával, emléküléssel, ünnepi kiadványok megjelentetésével és dokumentumfilm készítésével szeretné megünnepelni,
I.Jubileumi konferencia (2021. szeptember 30-október 1.)
Dr. Tárkány Szücs Ernő, Hódmezővásárhely szülötte, a magyar jogi néprajz nemzetközi hírű kutatója 2021. október 13-án lenne 100 éves. A nevét viselő jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi kutatócsoport az évfordulón egy jubileumi konferencia szervezésével kívánja tiszteletét kifejezni tudományos munkássága, a magyarságra vonatkozó kutatásokat gazdagító életműve előtt és áttekinteni annak tovább élését, gyarapodását a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Ku8tatócsoport megalakulásának 10. évfordulóján.
Terveink szerint a Hódmezővásárhelyi Emlékponton tartandó 2 napos konferencia (Hódmezővásárhely, 2021.09.30-10.01.) első napján meg kívánjuk koszorúzni a temetőben Tárkány Szücs Ernő síremlékét, majd szülőházát. Az emlékszoba megtekintését után kerülne sor az emlékülésre és az ünnepi kötetek bemutatására. A második napon a Kutatócsoport tagjai tartanának előadást Tárkány Szücs Ernő a magyar jogi néprajzban és népi jogéletkutatásban mérföldkőnek tekinthető, illetve a magyar jogtörténetet formáló munkásságának hatásáról.
II.Jubileumi kötetek
1.A konferencián be kívánjuk mutatni a hazai jogtörténet- és néprajztudomány elismert kutatóinak a jubileumi konferenciára írott, egyrészt Tárkány Szücs Ernő tudományos munkásságát értékelő, másrészt azokat a hazai tudománytörténetben elhelyező tanulmányait tartalmazó köteteket. A Kutatócsoport a Jogi Kultúrtörténeti, Jog Néprajzi Kiskönyvtár kiadványsorozatban eddig megjelent 8 kötete igen szerény költségvetéssel pályázati források felhasználásával látott napvilágot. A jubileumi kötetet szeretnénk – az évfordulóra és a várható belső gazdag tartalomra is tekintettel részben idegen nyelven és ünnepi formában megjelentetni.
2. A konferencián bemutatásra kerül Tárkány Szücs Ernő idegen nyelvű tanulmányainak válogatott kötete, amely az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport és a TSZE Kutatócsoport kiadásában és gondozásában jelenik meg.
3.Az NKE kiadásában megjelenik Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások monográfiájának harmadik újra kiadása, amely könyvbemutatójára szintén a konferencián kerül sor.
III.Dokumentum- és ismeretterjesztő kisfilmek
A jogi néprajz jeles ünnepén három hiánypótló kisfilmet szeretnénk készíteni gazdagítva a magyar kultúra történeti hagyományaira vonatkozó ismereteket:
- Tárkány Szücs Ernő portréfilm
Hiánypótló portréfilm, amely bemutatja életének és szakmai tevékenységének színtereit (ezek között kiemelten a két világháború közötti erdélyi kutatások helyszíneit, emlékeit), még élő pályatársak visszaemlékezései, családjának visszaemlékezése, közgyűjteményekben őrzött hagyatékának bemutatása, kutatási eredményei megjelenése, ezek nemzetközi visszhangja, a szellemi hagyatékát tovább vivő kutatók, tudományterületek képviselőinek megszólaltatása.
- A jogi kultúrtörténet és a jogi néprajz
A kutatási terület kevéssé ismert értékeinek (tárgyak, épületek, múzeumi gyűjtemények darabjai, folklórelemek, hagyományos közösségekre (elsősorban a családra) vonatkozó ismeretek, tudások, értékek bemutatása és a fiatal generációval történő megismertetése
- A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport 10 éve
A Kutatócsoport alapítása, tagjai (az alapító tagok közül személyesen sajnos többen már nem lehetnek velünk a jubileumon), tevékenysége, kutatási eredményei.
A centenárium évében tervezünk további programokat (pl. a Magyar Néprajzi Társasággal, a Pécsi Akadémiai Bizottsággal) és a kommunikációra is kiemelt figyelmet kívánunk fordítani (e-tartalomfejlesztés honlapon, folyamatos jelenlét a szakmai és a közösségi írott és elektronikus médiában).
Budapest, 2021. június 01.
Dr. Nagy Janka Teodóra Dr. Mezey Barna Dr. Tárkány Szücs Attila
Magyar Néprajzi Társaság – tisztújító közgyűlés
A Magyar Néprajzi Társaság tisztújító közgyűlésén a Társadalomnéprajzi Szakosztály elnökévé
választotta Dr. Nagy Janka Teodórát, titkárává Dr. Bognár Szabinát, a Tárkány Szücs Ernő Jogi
Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport elnökét és tudományos titkárát.
Mezey Barna elismerése
Dr. Mezey Barna DSc. jogtörténészt, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport társelnökét, az MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport vezetőjét, a jogi kultúrtörténeti kutatások elismert nemzetközi és hazai szaktekintélyét a néprajztudomány és a jogtudomány területét interdiszciplinárisan összekapcsoló munkássága, a kutatási együttműködések megerősítésében vállalt szerepe, a magyar jogi néprajz területén végzett kiemelkedő tevékenysége alapján a Magyar Néprajzi Társaság tiszteleti tagjává választotta.
Az elismerést az ünnepi közgyűlésen 2021. 05. 26-án Dr. Bodó Sándor DSc. elnök és Dr. Kemecsi Lajos főtitkár adta át a díjazottnak.
Gratulálunk az elismeréshez!
40 éve jelent meg Tárkány Szücs Ernő „Magyar jogi népszokások” monográfiája
Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások (1981)
Éppen negyven esztendeje jelent meg a magyar jogi néprajzi kutatások mérföldkövének tekintett „Magyar jogi népszokások” monográfia. A szerző, Tárkány Szücs Ernő a nemzetközi és a hazai kutatástörténet fókuszába helyezve mutatja be a „lent” világát meghatározó, az egyének, a kisebb és nagyobb közösségek, a hagyományos népi társadalom életét elsősorban íratlan elvek, ún. „jogszokások” által szabályozott, majd ezeket írott forrásokkal (pl. rendtartásokkal) kiegészítő normarendszert.
A szintetizáló munkát a néprajztudomány, a jogtörténet, a jogi kultúrtörténet, a történettudomány, a jogszociológia és a jogi antropológia képviselői nagy elismeréssel fogadták: külföldön és Magyarországon több mint 30 lelkes hangvételű recenzióban méltatták. Ezek közül külön is érdemes kiemelni Varga Csaba jogelméleti tanulmánnyá formálódott könyvismertetőjét, amely a további kutatásokat is meghatározta a „lent” világában érvényesülő, évszázadok hagyományos népi gondolkodásán alapuló, a tradíciók által közvetített jogszokások nemzet-, érték- és jogformáló szerepének hangsúlyozásával.
Tárkány Szücs Ernő monográfiája már megjelenését követően a jogtörténettudomány, a jogi kultúrtörténet hivatalos részévé avatódott. Neves jogtörténész professzorok (Dr. Mezey Barna a budapesti, Dr. Kajtár István a pécsi, Dr. Homoki-Nagy Mária a szegedi, Dr. Stipta István a miskolci, Dr. Szabó Béla a debreceni egyetemen) ajánlották hallgatóik figyelmébe a jogászi hivatás elsajátítása során.
Mezey Barna annak a felbecsülhetetlen értékű kutatómunkának az összefoglalásának tekintette a monográfiát, amelyet a 19-20. század jogi népszokásokat feltáró ethnográfusai, jogászai és történészei végeztek el. A népi jogéletkutatás eredményei szintéziseként határozta meg, amely a Bónis György jogtudós által 1939-ben felvetett gondolatot vitte tovább a magyarság által fenntartott és magára nézve kötelezőnek tekintett, „a tételes jog és a hivatalos szokásjog” rétegén túli szabályokat felmutatva.
Tárkány Szücs Ernő kutatásainak kezdetei ahhoz a jogpolitikai folyamathoz kötődtek, amely a negyvenes évek elején egy „magyarabb” jogalkotás érdekében a magánjogi kodifikáció részévé akarta tenni a népi tradicionális szabályalkotást és joggyakorlatot. Ezért tekintette legfontosabb feladatának az 1939-1948 között az igazságügyminisztérium szervezésében, jogászok bevonásával megvalósult népi jogéletkutatás eredményeinek összegzését, publikálását, a magyar kutatásba illesztését – akkor is, ha az ötvenes évektől erre mind kevésbé volt lehetősége.
Támogató intézményi háttér hiányában egyszemélyben maradt a hetvenes-nyolcvanas évekre a magyar jogi néprajz legautentikusabb képviselője, hídfőállása. Miközben monográfiájával a népi jogéletkutatás alapvető munkáját írta meg, újabb kutatásokat inspirált: a kilencvenes években hagyatékának gazdagsága jogtörténészek, történészek, néprajzosok újabb kutatógenerációi számára határozza meg a feladatot saját tudományterületükön és a jogi néprajz kutatási területén.
A „Magyar jogi népszokások” második kiadása 2003-ban a Tárkány Szücs hagyaték rendkívüli gazdagságának számbavételére és új kutatási feladatok meghatározására is alkalmat jelentett. Egyfajta szembesülést azzal, hogy az életművet összegző monográfia nemcsak a hazai jogi néprajzi, jogi kultúrtörténeti kutatások mérföldköve, hanem kétségbevonhatatlan bizonyítéka a magyar népi jogélet önállóságának, évszázados tradícióinak, az autonóm népi közösségek életképességének, a nehézségekkel küzdő magyar falu jogi leleményességének – ahogyan ezt legutóbb Kolozsvárott a kortárs és szellemtárs Imreh Istvánra emlékező konferencia történész, néprajzos, jogász résztvevőinek közös kutatási eredményei is tükrözték.
(Nagy Janka Teodóra)
100 éve született Dr. Tárkány Szücs Ernő, a jogi néprajz nemzetközi és hazai elismert kutatója
Tárkány Szücs Ernő
jogász, a magyar jogi néprajz kutatója
(1921-1984)
Hódmezővásárhelyen született 1921. október 13-án és a családi hagyomány alapján választott jogi pálya mellett évtizedeken át kutatott, oktatott, tudományszervező, -népszerűsítő tevékenységet végzett, a magyar jogtörténet, a népi jogéletkutatás, a magyar néprajztudomány nemzetközileg elismert kutatójává vált.
Bár minisztériumi szakemberként törvényelőkészítési munkák részese volt és a bányajog avatott ismerője, élethivatásának a jogtörténet és néprajz határterületén a jogi néprajzi kutatómunkát tartotta. Már a kolozsvári egyetemen – ahol a jog mellett néprajzot és szociológiát is hallgatott – megismerte a jogtörténész Bónis György mellett a társadalomkutató Venczel Józsefet és a néprajzos Gunda Bélát, K. Kovács Lászlót, Viski Károlyt. Hallgatóként nemcsak szervezője volt a magyar népi jogéletkutatásnak (1939-1948), Bónis György gyűjtéseihez kapcsolatban maga folytatott jogi néprajzi gyűjtéseket Mártélyon, Röszkén, a baranyai Cúnban, részt vett a kalotaszegi gyűjtésben, a bálványosváraljai falukutatásban.
Tárkány Szücs Ernő folyamatosan közzétette kutatási eredményeit – többek között az ő híradásaiban maradtak fenn a kalotaszegi jogszokásgyűjtések adatai. Több mint 200 jogi és néprajzi publikációja jelent meg, közöttük a „Mártély népi jogi népélete” (1944), a „Vásárhelyi testamentumok” (1961), „A jószágok égetett tulajdongyegyei Magyarországon (1965), a „Results and Task of Legal Ethnology in Europe” (1967).
A Néprajzi Kutató Csoport munkatársaként 1975-től a Néprajzi Lexikon jogi és társadalomnéprajzi szócikkeinek egyik szerzője volt. Ezekben az években jelentek meg évtizedeken át folytatott jogi néprajzi kutatásainak eredményeit összegző magyar és idegen nyelvű tanulmányai is. („Az élő jogszokások Európában” (1975), „Die juridischen Volksbrauche der Eheschliessung bei den Ungarn” (1976), „Jogi szokások a bányászatban” (1978), „Jogi népszokások parasztságunk öröklési rendjében” (1980), „A kézfogóval összefüggő jogi népszokások„ (1980), „A temetés jogrendje” (1980), „Fejezetek Békés társadalomnéprajzából” (1983), „A jobbágyparaszti földtulajdon néhány problémája” (1983), ”A vásárhelyi baromgazdaság” (1983).
Nemzetközi szerepvállalása is jelentős volt: a nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja, rendszeres szerzője volt, részt vett a jogi népszokások kutatását összefogó nemzetközi szervezet (Commission of Contemporary Folk Law) megalapításában, nemzetközi konferenciák rendszeres előadója volt.
Az életműve – és egyben a magyar jogi néprajzi kutatás – mérföldkövének tekinthető „Magyar jogi népszokások” (1981) monográfiáról több mint 30 hazai és nemzetközi méltató recenzió, elismerő szakcikk jelent meg. A szerző munkáját kiadói nívódíjjal ismerték el, 1983-ban megkapta „a tudományok doktora” (DSc) fokozatot, az ELTE címzetes egyetemi tanárrá nevezte ki. A Magyar Néprajzi Társaság az Ortutay Emlékéremmel ismerte el a magyar jogi néprajz meghatározó egyéniségének életművét.
A magyar jogi néprajz nemzetközi és hazai elismert kutatójának szellemi örökségének gondozója a születésének 90. évfordulóján Szekszárdon megalakult Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport.
(Nagy Janka Teodóra)
