Kötetbemutató: 23. Győri Könyvszalon (2024.11.15 14:00)
Kötetbemutató a 23. Győri Könyvszalon programjában: A pacalvetéstől a győri csudáigÉlő jogszokások: A Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár 11. kötetének bemutatója A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport és Bővebben »
Állami kitüntetést vehetett át dr. Bárth János
Kutatócsoportunk alapító tagja, Dr. Bárth János néprajzkutató, történész, muzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum nyugalmazott megyei múzeumigazgatója, a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense a magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült. A Bővebben »
Élő jogszokások: Jogi néprajzi, jogtörténeti és jogi kultúrtörténeti tanulmányok
Kedves Szerzőtársak, Kedves Barátaink! Örömmel írhatom, hogy megszületett Kutatócsoportunk 11. “közös gyermeke”! A szerkesztők nevében köszönet azoknak, akik “világra segítették” Open Access – szabad hozzáférés: JKJNK11 A kötet letölthető a Pécsi Tudományegyetem repozitóriumából, Bővebben »
Mongol-magyar együttműködési megállapodás a jogszokások kutatásáról
A Dzsingisz Kán Örökség és Kultúra Intézete és a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport Obrusánszki Borbála, Magyarország ulánbátori nagykövete kezdeményezésére együttműködési megállapodást írt alá 2024. január 24-én a Bővebben »
XI. Jogi néprajzi és jogi kultúrtörténeti nemzetközi interdiszciplináris konferencia és a Tárkány Szücs Ernő-Díj átadása a Pécsi Tudományegyetemen
ASzekszárdon 2011-ben alakult Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (PTE KPVK) immár XI. nemzetközi és interdiszciplináris konferenciáját rendezte meg a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány, az ELTE-MTA Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH), az Bővebben »
Mongol-magyar együttműködési megállapodás a jogszokások kutatásáról
A Dzsingisz Kán Örökség és Kultúra Intézete és a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport Obrusánszki Borbála, Magyarország ulánbátori nagykövete kezdeményezésére együttműködési megállapodást írt alá 2024. január 24-én a mongol jogszokások kutatásáról.
Az együttműködés célja a Saruul Nasanbuyan igazgató vezette mongol kutatóintézet és a PTE KPVK kutatócsoportja között Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra elnök tájékoztatása szerint közös tudományos és kutatási projektek, konferenciák, publikációk és kutatói szemináriumok, továbbá kutatói és hallgatói csereprogramok megvalósítása.
Az együttműködés első lépéseként közös kutatási terv készül a mongol jogszokásgyűjtések, jogi néprajzi terepkutatások előkészítésére.
Nemzeti érték: Dr. Bárth János – Kecel története és néprajza
A Bács-Kiskun Vármegyei Értéktár Bizottság 44/2023. (IX. 26.) számú határozatával a Dr. Bárth János: Kecel története és néprajza, keceli monográfia megnevezésű nemzeti értéket Kulturális örökség szerinti kategóriában a Bács-Kiskun Vármegyei Értéktárba 2023. dec. 2-án felvette.
A nevezetes monográfia 28 szerző közreműködésével 1978 és 1984 között, 7 esztendeig készült. 1984. szeptember 29-én jelent meg. Szerkesztette: Bárth János. 1215 oldal + 80 képes oldal.
A következő magyar néprajzkutatóknak szerepel benne írása:
Bárth János, Sz. Kőrösi Ilona, Kisbán Eszter, Gergely Katalin, Őrsi Julianna, Szacsvai Éva, Nagy Varga Vera, Nagy Angéla, † Kocsis Gyula, † Solymos Ede, † Solymosné Göldner Márta, † Novák László, † Bellon Tibor, † Égető Melinda, † Bodor Géza, † Juhász Antal, † Sztrinkó István, † Fehér Zoltán, † Szomjas-Schiffert György, † Pálfy Gyula.
XI. Szegedi Jogtörténeti Napok (2023. november 15-17.)
A Szegedi Tudományegyetem ÁJK Magyar Jogtörténeti Tanszéke és az MTA SZAB Jogtudományi Szakbizottsága által rendezett tudományos program fókuszában a 300 éve életre hívott Helytartótanács állt. A Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária által szervezett XI. Szegedi Jogtörténeti Napokon a Kutatócsoport tagjai is előadást tartottak: Frey Dóra (A közigazgatás nyelvhasználata a 19. század második felében), Gedeon Magdolna (A Helytartótanács tevékenysége a montanisztika területén), Homoki-Nagy Mária (Úriszéki bíráskodás a 18-19. században), László Balázs (Az 1723. évi törvények és a történeti alkotmány középkori elemei), Mezey Barna (A Helytartótanács szerepe a börtönügy kezelésében), Nagy Janka Teodóra (A Helytartótanács népvédelmi és rendészeti intézkedései és végrehajtásuk Tolna vármegyében (1725–1839), Völgyesi Levente (A Magyar Királyi Helytartótanács törekvése a települési önkormányzatok működésének egységesítése érdekében (1723–1848).
Jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi kuriózumok és egyéb ínyencségek – Tárkány Szücs Ernő-díjasok előadásai a Magyar Tudomány Ünnepén (2023. 11.10.)
A Magyar Tudomány Ünnepének Tolna megyei programjaként a Kutatócsoport, a Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezete a Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület és az MTA PAB IX. Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottság Jogdogmatikai és Jogtörténeti Munkabizottsága Jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi kuriózumok és egyéb ínyencségek címmel szervezett tudományos ismeretterjesztő programot Szekszárdon. Dr. Tárkány Szücs Attila, a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány kurátorának köszöntő szavait követően a Kutatócsoport Tárkány Szücs Ernő-díjas kutatóinak előadásait hallhatták a részt vevők.
Prof. Dr. Mezey Barna egyetemi tanár (ELTE ÁJK, MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport, Tárkány Szücs Ernő-díj I. fokozat, 2023) A halálbüntetés kérdése a reformkorban, Szabó Ernő történész (HU-REN NTI, PTE BTK, Tárkány Szücs Ernő-díj II. fokozat, 2023) Az élő jog holt emlékei – a római síremlékek jogi szimbólumai (?), Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra tanszékvezető egyetemi tanár (PTE KPVK, Tárkány Szücs Ernő-díj I. fokozat, 2021) A magyar nyelvű jogi tudományos ismeretterjesztés egyik első erdélyi emléke (Cserei Farkas: A’ magyar és székely aszszonyok’ törvénye. Kolozsvár, 1800) címmel osztotta meg gondolatait a nagyszámú szakemberrel és az érdeklődő közönséggel.
A program házigazdája Dr. Szabó Tamás elnök (Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezete) és Dr. Nagy Janka Teodóra elnök (Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület) volt, a Márton nap pedig alkalmat adott az asztaltársaságok számára a jó hangulatú beszélgetés folytatására.
