Category Archives: Hírek
Száz plusz Tíz
a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport
NEMZETKÖZI INTERDISZCIPLINÁRIS JUBILEUMI KONFERENCIÁJA
Tárkány Szücs Ernő születésének 100., a Kutatócsoport megalakulásának 10. évfordulóján
Hódmezővásárhely, 2021. szeptember 30-október 1.
Dr. Tárkány Szücs Ernő, Hódmezővásárhely szülötte, a magyar jogi néprajz nemzetközi hírű művelője 2021. október 13-án lenne 100 éves. A nevét viselő, éppen 10 esztendeje, 2011-ben öt egyetem támogatásával megalakult Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (PTE KPVK, elnök: Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra, társelnök: Prof. Dr. Mezey Barna, tudományos titkár: Dr. Bognár Szabina) az évfordulón szakmai programsorozattal, ezen belül egy jubileumi konferencia szervezésével, jubileumi kötettel és dokumentumfilmmel kívánja tiszteletét kifejezni Tárkány Szücs Ernő tudományos munkássága, életműve előtt.
A programot a Kutatócsoport az NKA miniszteri keretéből Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úr támogatásával elnyert 2.700.000 Ft-ból és a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány (elnök: Dr. Tárkány Szücs Attila) támogatásával valósítja meg.
Száz plusz Tíz
a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport
JUBILEUMI SZAKMAI PROGRAMTERVE
Tárkány Szücs Ernő születésének 100., a Kutatócsoport megalakulásának 10. évfordulóján
A 2021. év különlegesen fontos a magyar kultúra, kultúrtörténet szempontjából komoly értékeket jelentő magyar jogi néprajzi kutatások történetében.
1.100 éve született Dr. Tárkány Szücs Ernő, a jogi néprajz nemzetközi és hazai elismert kutatója.
2.„Magyar jogi népszokások” címmel Tárkány Szücs Ernő a magyar jogi néphagyományokat és szokásokat (ezek között a határon túli magyarság évszázados jogszokásait) összefoglaló monográfiája 40 éve jelent meg, a hazai végrendeletkutatást meghatározó „Vásárhelyi testamentumok” forrásközlő munkája pedig 60 éve került kiadásra.
3.10 éve alakult meg a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport.
Tárkány Szücs Ernő kutatásainak kezdetei ahhoz a kultúr- és jogpolitikai folyamathoz kötődtek, amely a negyvenes évek elején egy „magyarabb” jogalkotás érdekében a magánjogi kodifikáció részévé akarta tenni a népi tradicionális szabályalkotást és joggyakorlatot. Ezért tekintette legfontosabb feladatának az 1939-1948 között az igazságügyminisztérium szervezésében, jogászok és néprajzosok bevonásával megvalósult népi jogéletkutatás eredményeinek összegzését, publikálását, a magyar kutatásba illesztését – akkor is, ha az ötvenes évektől erre alig volt lehetősége. Támogató intézményi háttér hiányában egyszemélyben maradt a hetvenes-nyolcvanas évekre a magyar jogi néprajz legautentikusabb képviselője, hídfőállása. Miközben monográfiájával a népi jogéletkutatás alapvető munkáját írta meg, újabb kutatásokat inspirált: a kilencvenes évektől hagyatékának gazdagsága jogtörténészek, történészek, néprajzosok újabb kutatógenerációi számára határozta meg a feladatot saját tudományterületükön, illetve a jogi néprajz kutatási területén.
Névadója, a kiváló tudós, Tárkány Szücs Ernő centenáriumát a Kutatócsoport szakmai konferenciával, emléküléssel, ünnepi kiadványok megjelentetésével és dokumentumfilm készítésével szeretné megünnepelni,
I.Jubileumi konferencia (2021. szeptember 30-október 1.)
Dr. Tárkány Szücs Ernő, Hódmezővásárhely szülötte, a magyar jogi néprajz nemzetközi hírű kutatója 2021. október 13-án lenne 100 éves. A nevét viselő jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi kutatócsoport az évfordulón egy jubileumi konferencia szervezésével kívánja tiszteletét kifejezni tudományos munkássága, a magyarságra vonatkozó kutatásokat gazdagító életműve előtt és áttekinteni annak tovább élését, gyarapodását a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Ku8tatócsoport megalakulásának 10. évfordulóján.
Terveink szerint a Hódmezővásárhelyi Emlékponton tartandó 2 napos konferencia (Hódmezővásárhely, 2021.09.30-10.01.) első napján meg kívánjuk koszorúzni a temetőben Tárkány Szücs Ernő síremlékét, majd szülőházát. Az emlékszoba megtekintését után kerülne sor az emlékülésre és az ünnepi kötetek bemutatására. A második napon a Kutatócsoport tagjai tartanának előadást Tárkány Szücs Ernő a magyar jogi néprajzban és népi jogéletkutatásban mérföldkőnek tekinthető, illetve a magyar jogtörténetet formáló munkásságának hatásáról.
II.Jubileumi kötetek
1.A konferencián be kívánjuk mutatni a hazai jogtörténet- és néprajztudomány elismert kutatóinak a jubileumi konferenciára írott, egyrészt Tárkány Szücs Ernő tudományos munkásságát értékelő, másrészt azokat a hazai tudománytörténetben elhelyező tanulmányait tartalmazó köteteket. A Kutatócsoport a Jogi Kultúrtörténeti, Jog Néprajzi Kiskönyvtár kiadványsorozatban eddig megjelent 8 kötete igen szerény költségvetéssel pályázati források felhasználásával látott napvilágot. A jubileumi kötetet szeretnénk – az évfordulóra és a várható belső gazdag tartalomra is tekintettel részben idegen nyelven és ünnepi formában megjelentetni.
2. A konferencián bemutatásra kerül Tárkány Szücs Ernő idegen nyelvű tanulmányainak válogatott kötete, amely az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport és a TSZE Kutatócsoport kiadásában és gondozásában jelenik meg.
3.Az NKE kiadásában megjelenik Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások monográfiájának harmadik újra kiadása, amely könyvbemutatójára szintén a konferencián kerül sor.
III.Dokumentum- és ismeretterjesztő kisfilmek
A jogi néprajz jeles ünnepén három hiánypótló kisfilmet szeretnénk készíteni gazdagítva a magyar kultúra történeti hagyományaira vonatkozó ismereteket:
- Tárkány Szücs Ernő portréfilm
Hiánypótló portréfilm, amely bemutatja életének és szakmai tevékenységének színtereit (ezek között kiemelten a két világháború közötti erdélyi kutatások helyszíneit, emlékeit), még élő pályatársak visszaemlékezései, családjának visszaemlékezése, közgyűjteményekben őrzött hagyatékának bemutatása, kutatási eredményei megjelenése, ezek nemzetközi visszhangja, a szellemi hagyatékát tovább vivő kutatók, tudományterületek képviselőinek megszólaltatása.
- A jogi kultúrtörténet és a jogi néprajz
A kutatási terület kevéssé ismert értékeinek (tárgyak, épületek, múzeumi gyűjtemények darabjai, folklórelemek, hagyományos közösségekre (elsősorban a családra) vonatkozó ismeretek, tudások, értékek bemutatása és a fiatal generációval történő megismertetése
- A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport 10 éve
A Kutatócsoport alapítása, tagjai (az alapító tagok közül személyesen sajnos többen már nem lehetnek velünk a jubileumon), tevékenysége, kutatási eredményei.
A centenárium évében tervezünk további programokat (pl. a Magyar Néprajzi Társasággal, a Pécsi Akadémiai Bizottsággal) és a kommunikációra is kiemelt figyelmet kívánunk fordítani (e-tartalomfejlesztés honlapon, folyamatos jelenlét a szakmai és a közösségi írott és elektronikus médiában).
Budapest, 2021. június 01.
Dr. Nagy Janka Teodóra Dr. Mezey Barna Dr. Tárkány Szücs Attila
Magyar Néprajzi Társaság – tisztújító közgyűlés
A Magyar Néprajzi Társaság tisztújító közgyűlésén a Társadalomnéprajzi Szakosztály elnökévé
választotta Dr. Nagy Janka Teodórát, titkárává Dr. Bognár Szabinát, a Tárkány Szücs Ernő Jogi
Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport elnökét és tudományos titkárát.
Mezey Barna elismerése
Dr. Mezey Barna DSc. jogtörténészt, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport társelnökét, az MTA-ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport vezetőjét, a jogi kultúrtörténeti kutatások elismert nemzetközi és hazai szaktekintélyét a néprajztudomány és a jogtudomány területét interdiszciplinárisan összekapcsoló munkássága, a kutatási együttműködések megerősítésében vállalt szerepe, a magyar jogi néprajz területén végzett kiemelkedő tevékenysége alapján a Magyar Néprajzi Társaság tiszteleti tagjává választotta.
Az elismerést az ünnepi közgyűlésen 2021. 05. 26-án Dr. Bodó Sándor DSc. elnök és Dr. Kemecsi Lajos főtitkár adta át a díjazottnak.
Gratulálunk az elismeréshez!
40 éve jelent meg Tárkány Szücs Ernő „Magyar jogi népszokások” monográfiája
Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások (1981)
Éppen negyven esztendeje jelent meg a magyar jogi néprajzi kutatások mérföldkövének tekintett „Magyar jogi népszokások” monográfia. A szerző, Tárkány Szücs Ernő a nemzetközi és a hazai kutatástörténet fókuszába helyezve mutatja be a „lent” világát meghatározó, az egyének, a kisebb és nagyobb közösségek, a hagyományos népi társadalom életét elsősorban íratlan elvek, ún. „jogszokások” által szabályozott, majd ezeket írott forrásokkal (pl. rendtartásokkal) kiegészítő normarendszert.
A szintetizáló munkát a néprajztudomány, a jogtörténet, a jogi kultúrtörténet, a történettudomány, a jogszociológia és a jogi antropológia képviselői nagy elismeréssel fogadták: külföldön és Magyarországon több mint 30 lelkes hangvételű recenzióban méltatták. Ezek közül külön is érdemes kiemelni Varga Csaba jogelméleti tanulmánnyá formálódott könyvismertetőjét, amely a további kutatásokat is meghatározta a „lent” világában érvényesülő, évszázadok hagyományos népi gondolkodásán alapuló, a tradíciók által közvetített jogszokások nemzet-, érték- és jogformáló szerepének hangsúlyozásával.
Tárkány Szücs Ernő monográfiája már megjelenését követően a jogtörténettudomány, a jogi kultúrtörténet hivatalos részévé avatódott. Neves jogtörténész professzorok (Dr. Mezey Barna a budapesti, Dr. Kajtár István a pécsi, Dr. Homoki-Nagy Mária a szegedi, Dr. Stipta István a miskolci, Dr. Szabó Béla a debreceni egyetemen) ajánlották hallgatóik figyelmébe a jogászi hivatás elsajátítása során.
Mezey Barna annak a felbecsülhetetlen értékű kutatómunkának az összefoglalásának tekintette a monográfiát, amelyet a 19-20. század jogi népszokásokat feltáró ethnográfusai, jogászai és történészei végeztek el. A népi jogéletkutatás eredményei szintéziseként határozta meg, amely a Bónis György jogtudós által 1939-ben felvetett gondolatot vitte tovább a magyarság által fenntartott és magára nézve kötelezőnek tekintett, „a tételes jog és a hivatalos szokásjog” rétegén túli szabályokat felmutatva.
Tárkány Szücs Ernő kutatásainak kezdetei ahhoz a jogpolitikai folyamathoz kötődtek, amely a negyvenes évek elején egy „magyarabb” jogalkotás érdekében a magánjogi kodifikáció részévé akarta tenni a népi tradicionális szabályalkotást és joggyakorlatot. Ezért tekintette legfontosabb feladatának az 1939-1948 között az igazságügyminisztérium szervezésében, jogászok bevonásával megvalósult népi jogéletkutatás eredményeinek összegzését, publikálását, a magyar kutatásba illesztését – akkor is, ha az ötvenes évektől erre mind kevésbé volt lehetősége.
Támogató intézményi háttér hiányában egyszemélyben maradt a hetvenes-nyolcvanas évekre a magyar jogi néprajz legautentikusabb képviselője, hídfőállása. Miközben monográfiájával a népi jogéletkutatás alapvető munkáját írta meg, újabb kutatásokat inspirált: a kilencvenes években hagyatékának gazdagsága jogtörténészek, történészek, néprajzosok újabb kutatógenerációi számára határozza meg a feladatot saját tudományterületükön és a jogi néprajz kutatási területén.
A „Magyar jogi népszokások” második kiadása 2003-ban a Tárkány Szücs hagyaték rendkívüli gazdagságának számbavételére és új kutatási feladatok meghatározására is alkalmat jelentett. Egyfajta szembesülést azzal, hogy az életművet összegző monográfia nemcsak a hazai jogi néprajzi, jogi kultúrtörténeti kutatások mérföldköve, hanem kétségbevonhatatlan bizonyítéka a magyar népi jogélet önállóságának, évszázados tradícióinak, az autonóm népi közösségek életképességének, a nehézségekkel küzdő magyar falu jogi leleményességének – ahogyan ezt legutóbb Kolozsvárott a kortárs és szellemtárs Imreh Istvánra emlékező konferencia történész, néprajzos, jogász résztvevőinek közös kutatási eredményei is tükrözték.
(Nagy Janka Teodóra)
