Balázs Kovács Sándor – Gutai István: Bánátból bánatba (A Sárköz és a temesközi Végvár rokoni kapcsolatai)

1800-ban a Sárközből a temesközi Végvárra, akkori nevén Rittbergbe telepedett át mintegy hatvan jobbágycsalád miután a Sárköz akkori vizes, mocsaras vidéke nem nyújtott elégséges megélhetést a gyorsan szaporodó lakosságnak. Egy Korsós Péter nevezetű parasztember családja, utódai közel egy évszázad után tértek vissza az őseik által elhagyott szülőföldre. A kötet tulajdonképpen a Korsós családnak a történetét mutatja be.

“Ez a könyv a számtalan visz­sza­emlékezés, gondosan egybe­gyűjtött levél és interjú segítsé­gé­vel eleven történelemként idézi a több mint száz évvel ezelőtti ese­ményeket… És mégis – a szét­szakadt családok között megma­rad­tak a szálak és az utódok bi­zonytalanul, mint egy összetört kaleidoszkóp képeit meg­pró­bál­ják összerakni a múlt­ju­kat, az ere­detüket, az ősök cse­le­kede­teinek mozgatórugóit: ki honnan jött, mit és miért vitt vég­hez, mi volt a célja, az indítéka? Mert ez a múltunk megismerése, a déd­szülék fonala helyez el minket a jelenbe, hogy közelebb kerüljünk annak megértéséhez, mi célból vagyunk itt ezen a világon. Erre nyújt kiváló példát ez a könyv”  (Dr. Korsós Zoltán)

• Kiadás éve: 2014
• Kiadás helye: Szekszárd
• Kiadó: Babits Kiadó
• Terjedelem: 96 oldal
• Kötés: kartonált
• Formátum: B5
• ISBN 978 963 9556 76 8

Mezey Barna: A fenyítőházak forradalma

Az amszterdami női fenyítőház falán 1667 óta olvasható egy felirat: „Ne félj, én nem a vadságot bosszulom meg, csak kikényszerítem a jót. Kemény a kezem, de szeretettel teli a lelkem.” A fenyítőházba a magisztrátus eredetileg „kiskriminálisoknak” nevezett kistolvajokat és szajhákat, általában deviánsnak tűnő magatartást tanúsítókat (engedetleneket és szófogadatlanokat, herdálókat és dorbézolókat), valamint a szegények egyes csoportjait (csavargókat, koldusokat, vagabund elemeket) zártak. A protestáns társadalmak a középkor sommásan kezelt bűnözőtársadalmának irányából, afféle rendészeti kaput nyitva, a fenyítőházba terelték volna a „haszontalan”, de nem javíthatatlan elemeket. Ez az új rendészeti-büntető áramlat egy korábban jobbára ismeretlen felfogás alapjait rejtette magában. A társadalom számára hasznossá formálás, a jobbítás, a nevelés, a meggyőzés, az oktatás és a lelki gondozás céljait kitűzve egy korai „reszocializációs” gondolatot honosított meg. A fenyítőházi rezsimmel érkezett a börtön zárt világába a szervezett munkáltatás, ami azután átalakította a rezsim és az architekturális feltételrendszer zónáját is. Ezzel lényegében megteremtette a modern büntetés-végrehajtás alapeszméjét. A tömlőétől a modern börtönig vezető fejlődés részleteibe, a házak működésébe, a fogva tartottak életébe pillanthat be az olvasó, miközben a 17-19. század legjelentősebb büntetés-végrehajtási fordulatának is szemtanúja lehet.

• Tartalomjegyzék
• Kiadás éve: 2012 (2. kiadás)
• Kiadás helye: Budapest
• Kiadó: Gondolat Kiadó
• Terjedelem: 540 oldal
• Kötés: papírtábla
• Formátum: 164 x 240 mm
• ISBN 978 963 693 488 0
• Ára: 4950 Ft

Lanczendorfer Zsuzsanna: “Mindent apámról…”

Egyéniség, életút, hagyomány. Ez a három kulcsszó határozza meg Lanczendorfer Zsuzsanna könyvét, amely egyszerre tudományos mű és szórakoztató olvasmány. A folklórkutató szerző nem kis büszkeséggel ismerte fel mindig dalra kész, tréfálkozó apja jellegzetesen 20. századi sorsának és sokszínű „tudásának” gyökereit, egyedi és közösségi vonásait. Az apai ágon sváb ősöktől származó, ám magát magyarnak tartó, ménfőcsanaki hentes és kocsmáros egyéniségéből és foglalkozásából adódóan is jó kedélyű, társasági ember, akitől több diplomás leánya éveken át módszeresen gyűjtögette a dalokat, vicceket, frappáns „bemondásokat” és „igaz történeteket”. Megkérte őt arra is, hogy írja le kalandos és tanulságos életrajzát, ami jól mutatja melyek azok a mentális és gyakorlati „túlélési technikák”, amelyeket 20. századi történelmünk kifejlesztett az emberekben. Végül pedig ismerősökkel, barátokkal interjúkat készített apjáról, nehogy a gyermeki elfogultság vádja érje, amiért úgy gondolja, Lanczendorfer Károly olyan hagyományőrző és közvetítő egyéniség, akinek szellemi értékeit, humorát meg kell örökítenie és másokkal is meg kell ismertetnie.  Mert Lanczendorfer Zsuzsanna tudja, hogy az az igazi hagyomány, ami az emberekben él tovább. E könyv szövegeiből, kottáiból és képeiből nemcsak egy 20. századi iparosember életútját, színes és szeretetreméltó egyéniségét ismerhetjük meg, hanem egy olyan, a maga nemében páratlan tudományos monográfiát kapunk kézhez, amely a folklorisztika jellegzetesen magyar módszerét, az ún. egyéniség- és repertoárkutatást (annak tudománytörténetét, eredményeit és lehetőségeit) is bemutatja. (Küllős Imola)

• Tartalomjegyzék
• Kiadás éve: 2007
• Kiadás helye: Budapest
• Kiadó: Akadémiai Kiadó
• Terjedelem: 367 oldal
• Kötés: kartonált
• Formátum: B5
• ISBN 978 963 05 8500 2