Category Archives: Könyvújdonságok
Élő jogszokások: Jogi néprajzi, jogtörténeti és jogi kultúrtörténeti tanulmányok
Kedves Szerzőtársak, Kedves Barátaink! Örömmel írhatom, hogy megszületett Kutatócsoportunk 11. “közös gyermeke”! A szerkesztők nevében köszönet azoknak, akik “világra segítették”
- Open Access – szabad hozzáférés: JKJNK11
- A kötet letölthető a Pécsi Tudományegyetem repozitóriumából, a Pécsi Egyetemi Archívumból is
- Sorozat: Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár 11. (sorozatszerkesztő: Nagy Janka Teodóra)
- Kiadás éve: 2023
- Kiadás helye: Szekszárd
- Kiadja: Pécsi Tudományegyetem KPVK
- Felelős kiadó: Szécsi Gábor dékán
- ISSN 2064-888X
- ISBN 978-963-626-213-6 (nyomtatott), ISBN 978-963-626-214-3 (elektronikus)
- Szerkesztette: Nagy Janka Teodóra – Bognár Szabina – Szabó Ernő
- Lektor: Homoki-Nagy Mária – Horváth József – Mezey Barna
- Terjedelem: 356 oldal
- Kötés: karton
- Formátum: 170 x 220 mm
Az Élő jogszokások: jogi néprajzi és jogi kultúrtörténeti tanulmányok – a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár 11. kötete – a kutatási irány elődei (közöttük Eugen Ehrlich, Tagányi Károly, Tárkány Szücs Ernő, Gernot Kocher) szellemi hagyatéka előtt tiszteleg a magyar jogi néprajz, jogi kultúrtörténet legújabb kutatási eredményei hazai és nemzetközi megismertetésének szándékával. Az „élő jogszokások”, amelyek évszázadokon keresztül meghatározták a magyarság életét és ma is nemzeti identitásunk elidegeníthetetlen részei, a magyar nemzeti emlékezet különleges értékei. A „fent” írott, törvények alkotta joga mellett a „lent”, azaz a magyar nép legszélesebb rétegei mindennapjaiban a jogszokások évszázadokon át változó, de ma is eleven világa jelentette és jelenti a nemzeti összetartozás, a nemzeti integritás és a közösségi kohézió alapját. A szerzők (Bánkiné Molnár Erzsébet, Bárth János, Bognár Szabina, Deáky Zita, Domokos Mariann, Falus Orsolya, Frey Dóra, Gelencsér József, Homoki-Nagy Mária, Horváth József, Kiss Anna, Kothencz Kelemen, Lanczendorfer Zsuzsanna, László Balázs, Matla Gabriella, Mezey Barna, Nagy Janka Teodóra, Njari Denis, Rácz Balázs Viktor, Sallai Balázs, Szabó Ernő, Varga Csaba, Zeneemyadar Batbayar) tanulmányai nemcsak kiváló egyéni kutatói teljesítmények, hanem évtizedes tudományos műhelymunka a fiatal kutató- és jogértő, jogalkotó és jogalkalmazó generációk számára történő továbbadásának szándékával megfogalmazott eredményei.
Meghívó: “Jogállamiság – Viták közegében” könyvbemutató
A szerző, Dr. Varga Csaba Széchenyi-díjas jogfilozófus professzor, kutatócsoport tagja meghívását tolmácsoljuk a könyvbemutatóra:
In memoriam Kajtár István: jogi kultúrtörténeti könyvbemutató a PTE ÁJK centenáriumi programsorozatában
(„A jog kulturális holdudvara” – A magyar jogtörténet, jogi kultúrtörténet európai kontextusai. Jogtörténeti Értekezések 56., Budapest, Gondolat Kiadó, 2022)
Bensőséges hangulatú ünnepségen, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar centenáriumi programjai között 2022. szeptember 8-án került bemutatásra „A jog kulturális holdudvara” – A magyar jogtörténet, jogi kultúrtörténet európai kontextusai (Budapest, Gondolat Kiadó, 2022), a Dr. iur. Dr. habil. Kajtár István DSc. emlékének ajánlott tanulmánykötet.
Köszöntő szavaiban Prof. Dr FedelesTamás oktatási rektorhelyettes, a PTE Centenáriumi Programirányító Bizottság elnöke emlékezett a Kar 2019-ben elhunyt nemzetközi hírű jogtörténész professzorára. A jogtörténeti tanszéket vezető, jogászok nemzedékei által tisztelt jogtudós, a kiváló kolléga, a kar- és egyetemtörténeti tanulmányokat is jegyző pécsi professzor alakját Dr. Fábián Adrián dékán idézte.
Prof. Dr. Mezey Barna DSc., az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport vezetője a Kutatócsoport a 19-20. századi magyar és az európai jogtörténet viszonyrendszerének bemutatását célul tűző Jogtörténeti Értekezések kiadványsorozatának szerkesztője méltatta az osztrák jogtörténet, jogi kultúrtörténet legújabb eredményeit a magyar kutatás számára közvetítő, a pécsi jogi kultúrtörténeti műhely létrehozójaként a jogi kultúrtörténet, mint kutatási irány egyik hazai megalapozójának tekintett nagyszerű pécsi jogtörténész kolléga tudományos pályáját. Köszönetet mondott Dr. Nagy Janka Teodóra és Dr. Béli Gábor szerkesztőknek, a kötet lektorának Dr. Révész T. Mihálynak, továbbá a technikai szerkesztői munkáért Dr. Megyeri-Pálffi Zoltánnak és Szabó Ernőnek. Mint elhangzott, a kötet megjelenéséhez az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat nyújtott támogatást, a kézbe vett kötet igényes nyomdai munkája a Gondolat kiadót és vezetőjét, Bácskai Istvánt dicséri.
A szerkesztői megszólalásokban Dr. Béli Gábor a PTE ÁJK oktatási dékánhelyettese Kajtár Istvánra, a jogtörténészek generációit pályájukon elindító pécsi tanszékvezető professzorra emlékezett. Prof. Dr. Nagy Janka Teodóra a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport elnöke, az MTA PAB IX. Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottság Munkabizottságának alelnöke Kajtár István a mester, majd kutatótárs, a kutatóműhely alapító tag szerepét méltatta abban, hogy a jogi kultúrtörténet mellett a jogi néprajzi kutatások is a hazai jogtörténettudományban találtak otthonra. Mint kiemelte, a tematikailag sokszínű kötet „Tanulmányok a jog kulturális holdudvarából” fejezetének publikációi a jogi kultúrtörténeti kutatások legújabb hazai eredményeit és azok nemzetközi összefüggéseit mutatják be. „A magyar jogtörténet, jogi kultúrtörténet európai kontextusainak kutatója: Kajtár István” fejezet tanulmányai, visszaemlékezései alapján pedig kirajzolódik az európai kitekintéssel művelt jogtörténet-tudomány kiváló professzorának szakmai pályaképe. (A kötet szerzői: Balogh Elemér, Bánkiné Molnár Erzsébet, Béli Gábor, Bódiné Beliznai Kinga, Bognár Szabina, Falus Orsolya, Frey Dóra, Gelencsér József, Homoki-Nagy Mária, Horváth József, Kajtár István, Kajtár Istvánné, Korsósné Delacasse Krisztina, Marian Malecki, Matla Gabriella, Mezey Barna, László Balázs, Nagy Janka Teodóra, Nánási László, Peres Zsuzsanna, Stipta István, Szabó Ernő, Szabó Géza, Szabó István, Varga Csaba, Völgyesi Levente.)
Ahogyan a 2019. november 28-29-én a Pécsi Akadémia Bizottság székházában szervezett emlékülés és konferencia résztvevői, a könyvbemutatón megjelent szerzők szakmai és személyes hozzászólásai is az emlékezés ünnepi pillanatainak részeivé váltak. Jelképesnek is tekinthetőek Prof. em. Font Márta, az MTA PAB alelnöke a jelenlévőkkel megosztott gondolatai a társtudományterületek együttműködésének fontosságáról, a kutatói hálózatokban gondolkodó kollégáról. A bensőséges megemlékezéssé vált könyvbemutatót a család képviseletében jelenlévő Dr. Kajtár Istvánné „a Kajtár István a professzor, a kolléga és az ember iránt írásban és szóban megnyilvánuló tiszteletet és szeretetet” köszönő szavai zárták.
A könyvbemutató a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, az MTA PAB IX. Gazdaság- és Jogtudományok Szakbizottság Jogdogmatikai és Jogtörténeti Munkabizottsága és a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (PTE KPVK) szervezésében, Korsósné Dr. Delacasse Krisztina adjunktus moderálásával valósult meg.
Az esemény sajtóvisszhangja:
https://ajk.pte.hu/hu/hirek/jogi-kulturtorteneti-konyvbemutato-2022-09-08
Megjelent: Csaba Varga – Rule of law
The rule of law has become a watchword in international politics over the last few decades. It has been transformed from a descriptum into a prescriptum, a criterion for judging legal orders, transferred from the legal to the political sphere. For Hungary, its impact coincided with the dissolution of the Soviet empire and the advance of globalization in our unipolar world. But what did not become, could not become, an operative term in law, since it is not linked to a definition of facts that would allow it to become legally ascertained and established as a set of facts constituting a legal case. Because, by its very nature, it is not a class concept with sharp boundaries, but a concept of order that can only be clarified by characterization and through examples. It is what literature calls essentially contested, and what institutions and authors are constantly expanding with competing formulations, which has long since led to its internal emptying out. In its origin and development, it has never been anything other than the accumulated experience of civilizational self-growth in the operation of the law by the state, which has evolved in responses to the challenges of various places and times. That is, it is particular. And the way in which our present attempts to universalize this – in which, of course, mutual learning processes between nations and ages are also involved – is a mere artificial projection, which conceals the Wests urge to export the values that guide it. Not a yes or no category, but an ideal towards which we strive. Contradictory, with compromises, because if we attempted to satisfy it in its entirely, the conflicting values within it could extinguish each other; consequently, only a case-by-case weighing up of these values can ensure that a balance, optimally satisfactory there and then, is achieved.
The volume contains the author’s writings from three decades of searching for away forward and a response.
- Kiadás éve: 2021
- Kiadó: Ferenc Mádl Institute of Comparative Law
- Kiadás helye: Budapest
- Terjedelem: 408 oldal
- ISBN 978-615-6356-02-4
- ISBN 978-615-6356-03-1 (eBook)
- DOI: 10.47079/2021.csv.rolcac
Megjelent: A rendtartó történész (szerk. Fejér Tamás, Gálfi Emőke). Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2022.
A kézirat az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a BBTE Magyar Történeti Intézete, az MTA BTK Történettudományi Intézete és a KAB Történettudományi Szakbizottsága által Imreh István (1919-2003), a BBTE egykori professzora, az MTA külső tagja születésének 100. évfordulójára 2019. szeptember 12-13-án Kolozsváron szervezett emlékkonferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza. A történet-, néprajz- és jogtudomány neves magyarországi és erdélyi művelőitől (pl. Bánkiné Molnár Erzsébet, Barta János, Bárth János, Bognár Szabina, Buza János, Egyed Ákos, Filep Antal, Mezey Barna, Nagy Janka Teodóra, Nánási László, Papp Klára, Sipos Gábor, stb.) származó írások egyfelől Imreh István emberi és tudósi portréjának főbb vonásait idézik fel, másfelől pedig az általa művelt tudományterületeken az utóbbi évtizedek során – újabb források feltárása vagy a korábbiak elmélyültebb vizsgálata, esetleg módszertani újítások révén – jelentkező szemléletbeli változásokat, előrelépéseket ismertetik. Az igen változatos – társadalom-, gazdaság- és jogtörténeti, valamint néprajzi – tárgyú és a 16. század első felétől a 20. század elejéig tartó időszakot felölelő tanulmányok kétségtelenné teszik azt, hogy Imreh István munkásságának problémafelvetései és az azokra adott válaszai időtállónak bizonyultak, legföljebb részleteikben szorulnak finomításra, ugyanakkor további kutatásra ösztönöznek.
![Fejér Tamás, Gálfi Emőke[szerk.]-Gálfi Emőke[szerk.] - A rendtartó történész](https://static1.lira.hu/upload/M_28/rek1/573/2871573.jpg)
- Kiadás éve: 2022
- Kiadó: Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsvár
- Kiadás helye: Kolozsvár
- Terjedelem: 425 oldal
- Kötés: keménytáblás
- ISBN: 9786067391954
- Méret: 240 mm x 170 mm x 23 mm
