
Meghívó könyvbemutatóra – 2018.09.26. szerda 13.30 ELTE ÁJK
A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport, a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomtudományi Szakosztálya és
az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszéke
tisztelettel meghívja
a JOGI KULTÚRTÖRTÉNETI, JOGI NÉPRAJZI KISKÖNYVTÁR könyvsorozat köteteinek bemutatójára és a Kutatócsoport tagjai által 2013–2018 között OTKA-támogatással megvalósuló kutatások eredményeinek ismertetésére
Időpont: 2018. szeptember 26. (szerda) 13.30 óra
Helyszín: Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Kari Tanácsterem (Budapest, Egyetem tér 1-3.)
Program:
13.30: Köszöntő (Stipta István, az MTA IX. Osztály Jogtörténeti Albizottságának elnöke)
13.40: A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (Mezey Barna, a Kutatócsoport társelnöke)
13.50: A Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár sorozat (Nagy Janka Teodóra sorozatszerkesztő, a Kutatócsoport elnöke)
14.00: A Jogi Kultúrtörténeti, Jogi Néprajzi Kiskönyvtár köteteinek bemutatása
- kötet Tanulmányok Tárkány Szücs Ernő születésének 90. évfordulója tiszteletére (Tárkány Szücs Ernő Emléknap és Konferencia, Szekszárd, 2011. október 5.), PTE IGYK, Szekszárd, 2014. (Bemutatja: Bognár Szabina, a Kutatócsoport titkára)
- kötet: Szokásjog és jogszokás I-II. (Jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi tanulmányok) (Tárkány Szücs Ernő jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi interdisziplináris konferencia, Szekszárd, 2014. október 2-3.), PTE KPVK, Szekszárd, 2016. (Bemutatja: Mezey Barna)
- kötet: Bánkiné Molnár Erzsébet: A jászkun szabadság (A törvényesség helyi sajátosságai a Jászkun kerület népi kultúrájában 1682-1876). PTE KPVK, Szekszárd, 2017. (Bemutatja: Bánkiné Molnár Erzsébet)
- kötet: Kultúra- és tudományköziség a jogi néprajz és a jogi kultúrtörténet metszetében. (A VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Jogi néprajz, jogi kultúrtörténet szimpóziumának előadásai, Pécs, 2018. augusztus 24.), PTE KPVK, Szekszárd, 2018. (Bemutatja: Bárth János)
- kötet: Homoki-Nagy Mária: “Az általam megkért hiteles tanúk előtt következő végső rendelésemet tészem..” Jobbágy-parasztok végrendeletei Szentes mezővárosában. PTE KPVK, Szekszárd, 2018. (Bemutatja: Homoki-Nagy Mária)
- kötet: Nagy Janka Teodóra: A magyar jogi népéletkutatás (1939-1948) története és forrásai. PTE KPVK, Szekszárd, 2018. (Bemutatja: Nagy Janka Teodóra)
- kötet: A jogi kultúrtörténet és a jogi néprajz új forrásai I-II. (Jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi interdiszciplináris nemzetközi konferencia Szekszárd, 2017. szeptember 28–29.) PTE KPVK, Szekszárd, 2018. (Bemutatja: Homoki-Nagy Mária)
- kötet: A jogtörténet új forrásai („A jogtörténeti kutatások új forrásai: jogi kultúrtörténeti, jogi néprajzi digitális adattár” K 109191 számú OTKA kutatás zárókiadványa). PTE KPVK, Szekszárd, 2018. (Bemutatja: Nagy Janka Teodóra kutatásvezető)
Korreferátumok, hozzászólások
A programon a szervezők minden kedves érdeklődőt szívesen várnak!

Megjelent: Bárth János – Jankováci levelek c. kötete
Napjainkban a népi jogélet kutatása újra fellendülőben van. Bárth János legújabb kötetében a jobbágyvagyon és öröklésének kérdéskörét vizsgálja a 19. század első felének időszakában az egykori Jankovác település vonatkozásában az úriszékhez benyújtott egyéni panaszlevelek, végrendeletek és hagyatéki leltárak, osztálylevelek egyességlevelek, tanúsítványok alapján. A kiadvány összegző-elemző tanulmányát követő részben több mint félszáz releváns levéltári dokumentumot is közöl a Szerző.

Gelencsér József: Székesfehérvár áldásos árnyékában Sárkeresztes népi jogélete 1867-1959
“A monográfia a „működő” falut több fejezetre bontva mutatja be. Címe azt ígéri, hogy Sárkeresztes népi jogéletének megismertetése csak az 1867-1959 közötti időszakra szorítkozik, ezen azonban ahol indokoltnak látja, túllép a Szerző. Néha szinte napjainkig is „kifut” az elemzés, ami lehetővé teszi, hogy a fejlődési folyamatok kellően plasztikus módon jelenjenek meg az olvasó előtt. Más tekintetben sem szűkül le a vizsgálat kizárólag Sárkeresztes közigazgatási területére: ahol kell, külföldi összehasonlításokat tesz (így kerülnek be például horvát, szerb, bosnyák, hercego-vinai, montenegrói, szlovák források is a műbe). Az pedig teljesen természetes és feltétlenül üdvözölendő, hogy a Szerző más magyar térségeket, tájegységeket is összehasonlít vizsgálatának szűkebb tárgyával. A monográfia logikus szerkezetű: a közjogi alapok (szervezet és működés) bemutatásával indul, mindenütt külön gondot fordítva arra, hogy az éppen hatályos központi szabályozást (mint keretet) is megismertesse. Ezen belül helyezi el (ehhez a háttérhez viszonyítja) a vizsgált falu működő szervezeti-intézményi rendszerét. Közjogi vetület még egyszer bukkan elő: a monográfia utolsó fejezetében. (E fejezet impozáns tartalmára már itt felhívom a Tisztelt Olvasó figyelmét!) A közjogi keretek között viruló helyi népi jogélet történéseit a családi jog, a magánjog, a kötelmi jog, az öröklési jog címet viselő fejezetekből ismerhetjük meg, amelyek felvezetéseiben mindenütt eligazítást kap az olvasó a fejezetben használt jogi szakkifejezések tartalmáról. Mindezt pedig imponálóan érthetően, leegyszerűsítve teszi a Szerző. Mindenütt helyi (jog)esetek tömegének bemutatásával találkozik az olvasó, érdekesebbnél érdekesebb, tanulságos történeteket ismerhetünk meg, s rajtuk keresztül tekinthetünk be a helyi népi jogélet, népi jogszokások világába. (Ez utóbbiak tartalmát is megvizsgálja a Szerző, s meggyőző érveléssel húz cezúrát közöttük.) Adomáktól, anekdotáktól, rigmusoktól lesz még hangulatosabbá a könyv, s valóban úgy érzi az olvasó, hogy maga is ott ül egy helyi összejövetelen, tollfosztáson, vagy éppen a helyi képviselőtestület (vagy elöljáróság) ülésén gyújt pipára. Kiemelésre méltó a szerző finom humora, amely külön is élvezhetővé teszi a könyvet: talán ez is az oka annak, hogy tényleg nem tudja letenni az ember ezt a könyvet. Mindezt tovább erősíti az a körülmény, hogy a Szerző mindenütt eredeti kifejezéseket, megjelöléseket használ. A monográfia alaposan dokumentált, a közel 900 lábjegyzete önmagában mutatja, hogy minden forrás benne van ahhoz, hogy a „megszüntetve megőrzés” hegeli kategóriájából itt tényleg a megőrzésre kerüljön a hangsúly. Minek a megőrzéséről van szó? A Szerző szavait kölcsönvéve: „a szokásból szabály vezethető le, amely vonatkozhat az életviszonyok olyan körére, ami a jogrend uralma alá tartozik, de a jogrend szövedéke még nem hálózta be.” Ennél szebben én sem tudom kifejezni a (tényleg megvalósult) szerzői szándékot. Mi a „haszna”, mi a „küldetése” ennek a monográfiának? Itt is a Szerző – általam hiánytalanul osztott – gondolatait hívom segítségül: „Az utóbbi évtizedekben a jogtudományok, így elsősorban a jogtörténet, kisebb mértékben a jogbölcselet, de a jog más tudományterületei szintén fokozódó érdeklődést mutattak a népi jogszokások, jogélet, jogérzet, jogtudat iránt. Mindezekre figyelemmel a későbbiekben talán módosul, árnyaltabb lesz a népi jogszokások kutatásának tudománytörténeti elhelyezése.” Jóska! Ezért (is) jó, hogy ezt az értékes könyvet megírtad, amelyet jó szívvel ajánlok mindazoknak, akik a mai rohanó világban készséget mutatnak a múlt értékes hagyományainak, hagyatékának a megismerésére!” (Dr. Kiss László, Professzor Emeritus, volt alkotmánybíró)
- Tartalomjegyzék
- Kiadás éve: 2018
- Kiadás helye: Székesfehérvár
- Terjedelem: 686 oldal
- Kötés: keménytáblás
A könyvbemutató képei (Székesfehérvár, 2018. június 28., Fotó: Dr. Nagy Janka Teodóra):
Gelencsér József: Székesfehérvár áldásos árnyékában. Könyvbemutató
Tisztelt Kutatócsoport Tagok, Tisztelt Érdeklődők!
Szeretnénk felhívni figyelmét tagtársunk, Dr. Gelencsér József Székesfehérvár áldásos árnyékában. Sárkeresztes népi jogléte 1867-1959 című könyvének bemutatójára.
A könyvet Dr. S. Lackovits Emőke néprajzkutató és Dr. Kiss László jogász professzor mutatja be Székesfehérváron az Országzászló téri épületben 2018. június 28-án, csütörtökön 17:00 órakor.
Bevezető és köszöntő gondolatait elmondja Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere.
A rendezvény ideje alatt a bemutatott könyv kedvezményes áron megvásárolható, a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport kötetbemutatón megjelenő tagjainak a szerző ajándékpéldányt biztosít a 680 oldal terjedelmű kötetből.

Herger Csabáné: A modern magyar házassági vagyonjog kialakulása és rendszere a német jogfejlődés tükrében
A modern magyar házassági vagyonjog kialakulásának és rendszerének a német jogfejlődés eredményeivel történő összehasonlítását az a felismerés motiválta, hogy a magyar modernizáció korának házassági vagyonjogi intézményei a korabeli jogtudomány álláspontja szerint túlnyomó mértékben német eredetűek voltak. Ezek fejlődése az évszázadok során egy olyan államban ment végbe, melynek a népessége részben német származású volt. Másrészt a neoabszolutizmus korában az erőszakos jogexport következtében a magyar jogéletet és a jogtudományt jelentős osztrák hatás érte, de nem feledhető az sem, hogy a magyar magánjogi kodifikáció során a 19. század utolsó két évtizedében a német polgári kódex tervezeteire is tekintettel voltak. Miután ma Magyarország az Európai Unió tagállama, joggal tehető fel a kérdés, hogy a német-magyar jogtörténeti előzmények hasznosulhatnak-e azután, hogy a pártállami korszak családjogi törvénykönyvének monolit házassági vagyonjogát annak novellái és a bírói joggyakorlat továbbfejlesztette, majd az új magyar polgári kódex házassági vagyonjogának kodifikátorai lényegét tekintve ugyanazt a három rendszert nevesítették, mint amit a hatályos német jog is ismer.
- Tartalomjegyzék
- Kiadás éve: 2017
- Kiadás helye: Passau
- Kiadó: Schenk Verlag
- Terjedelem: 472 oldal
- Kötés: papír
- Formátum: 168 x 238 mm
- ISBN 978-3-944850-70-2