A modern magyar házassági vagyonjog kialakulásának és rendszerének a német jogfejlődés eredményeivel történő összehasonlítását az a felismerés motiválta, hogy a magyar modernizáció korának házassági vagyonjogi intézményei a korabeli jogtudomány álláspontja szerint túlnyomó mértékben német eredetűek voltak. Ezek fejlődése az évszázadok során egy olyan államban ment végbe, melynek a népessége részben német származású volt. Másrészt a neoabszolutizmus korában az erőszakos jogexport következtében a magyar jogéletet és a jogtudományt jelentős osztrák hatás érte, de nem feledhető az sem, hogy a magyar magánjogi kodifikáció során a 19. század utolsó két évtizedében a német polgári kódex tervezeteire is tekintettel voltak. Miután ma Magyarország az Európai Unió tagállama, joggal tehető fel a kérdés, hogy a német-magyar jogtörténeti előzmények hasznosulhatnak-e azután, hogy a pártállami korszak családjogi törvénykönyvének monolit házassági vagyonjogát annak novellái és a bírói joggyakorlat továbbfejlesztette, majd az új magyar polgári kódex házassági vagyonjogának kodifikátorai lényegét tekintve ugyanazt a három rendszert nevesítették, mint amit a hatályos német jog is ismer.

• Tartalomjegyzék
• Kiadás éve: 2017
• Kiadás helye: Passau
• Kiadó: Schenk Verlag
• Terjedelem: 472 oldal
• Kötés: papír
• Formátum: 168 x 238 mm
• ISBN 978-3-944850-70-2

Bognár Szabina kötete egy interdiszciplináris, a néprajz, a jog, a történelem és a szociológia illetékességébe egyaránt illeszkedő kutatási terület történetéről szól, melynek elnevezése is zavarba ejtően sokféle: népi jogéletkutatás, jogszokásgyűjtés, jogi népszokáskutatás, jogi néprajz, jogi etnológia, jogi antropológia stb. Széles forrásbázisra (gazdag levéltári anyag, kutatói hagyatékok és több tudományterületet érintő publikációk) alapozva a 20. század eleji öröklési jogi gyűjtésektől a Tárkány Szűcs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport 2011-es megalakulásáig veszi számba a kisebb közösségek normarendszereinek megismerését célul kitűző kutatási programokat. A kutatástörténeti összegzés nemcsak egy kézről-kézre járó kutatási tradíció eredményeinek értékelő bemutatására vállalkozik, hanem kitér a terminológiai kérdések tisztázására, valamint a nemzetközi párhuzamok bemutatására is. A szerző számba veszi az intézményesülés kerékkötőit, illetve megmutatja azt is, hogy a 20. századi Magyarországon a politika mikor és miként befolyásolta a különböző indíttatásból végzett vizsgálatokat, kutatói életpályákat.

• Tartalomjegyzék
• Kiadás éve: 2016
• Kiadás helye: Budapest
• Kiadó: Magyar Néprajzi Társaság
• Sorozat: Néprajzi értekezések 5.
• Terjedelem: 275 oldal
• Kötés: papírtábla
• Formátum: 168 x 238 mm
• ISBN 978-615-80634-0-1

Kutatócsoportunk alapító tagját, Dr. Kajtár István DSc. emeritus professort 65. születésnapja alkalmából ünnepi kötettel köszöntötték kollégái, pályatársai, a barátok és a tanítványok. A kötet 30 tanulmányt ölel fel, ezek között műfajukat tekintve is változatos, kifejezetten jogtörténeti témájú és feldolgozású, történeti indíttatású, illetve történeti előzményekre kitekintéssel készült, valamint jelenkori, modern jogi, intézményi és dogmatikai kérdéssel foglalkozó munkák egyaránt megtalálhatók. Ez az egyébként izgalmas sokszínűség megnehezíti az írások mindegyikére megfelelőképpen illő közös jellemző megjelenítését, ekként a régi formulánál kifejezőbb címet nem is lehetne találni: Ut juris ordo exigit.

A szerzők Kajtár István jogi kari professzortársai és pályatársai, a hazai jog-történeti műhelyek doyenjei, a jogtörténet-tudomány jeles képviselői, a közös szeminárium két vezető grazi professzora, a pécsi jogi karon oktató barátok és tanítványok, köztük a jogtörténet-tudomány művelése iránt elhivatott legifjabb jogászkollégák.

Az ünnepi kötetek közreadása becses hagyomány. A tisztelgésen túl az ünnepi kötet a köszöntött tudós személye és munkássága révén a szűkebb-tágabb tudományos-szakmai kapcsolatok erősítését is szolgálja, miként a tudomány eredményes művelése ezt megkívánja.

• Tartalomjegyzék
• Szerkesztők: Béli Gábor, Korsósné Delacasse Krisztina, Herger Csabáné
• Kiadás éve: 2016
• Kiadás helye: Pécs
• Kiadó: ID Research Kft / Publikon Kiadó
• Terjedelem: 325 oldal
• Kötés: papírtábla
• Formátum: 165 x 235 mm
• ISBN 978-615-5457-69-2

Dr. Blazovich László 70. születésnapja alkalmából szerkesztett könyve értékes példája annak, hogy az elhivatott tudósi életmű milyen szerteágazó, ugyanakkor a témák egymás mellé helyezésével mégis mennyire egységbe olvadó lehet. Kötetbe eddig jórészt nem rendezett tanulmányaiból széleskörű s nagy mélységű ismeret szerezhető a társadalomtörténet három kiemelkedő szegmenséről: a középkori népesedés-, jog- és várostörténetről. Mindez nemzetközi – különösen német, lengyel, litván és délszláv – környezetbe helyezve valósul meg, amely által az érintett magyarországi társadalmi folyamatok összevethetővé válnak Kelet-Közép-Európa más népeinek és államainak fejlődésével.
A szerző műveiből nem csupán az érett középkori demográfia-, etnográfia-, gazdaság-, valamint eseménytörténet tárul az olvasó elé, hanem mindezeknek a jogi eredetét és okait is részletesen bemutatja. Megtalálta a középutat, amellyel a jogintézmények históriája a széles értelemben vett társadalomtörténethez szervesen kapcsolható. E tekintetben tudományos módszere s eredményei ötvözik a mestere, Kristó Gyula nevével jegyzett szegedi középkor történeti és a Bónis György által örökül hagyott jogtörténeti iskola erényeit. Munkáit a tényszerű pozitivizmus mellett a humanizmuskori világlátás hatja át.

• A kötet online elérhető a Hungaricana felületén
• Kiadás éve: 2013
• Kiadás helye: Szeged
• Kiadó: Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára
• Sorozat: Dél-alföldi évszázadok 31.
• Terjedelem: 459 oldal
• Kötés: papírtábla
• Formátum: 175 x 245 mm
• ISBN 978-963-88444-6-0